Magyarország államadósság-finanszírozásával nincsenek problémák, az államkötvény-aukciók összességében sikeresek – mondta Borbély László András (képünkön), az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese kedden Pécsen.
Bár a folyamatosan változó piaci hangulatok miatt akadnak eredménytelen aukciók, összességében az elmúlt tíz hónapban sikeres volt hazánk államkötvény-kibocsátási gyakorlata – jelentette ki a szakember a hazai pénzügyi-gazdasági élet képviselőinek részvételével zajló VI. Pécsi Pénzügyi Napokon. Hozzátette: a magyar gazdaság piaci finanszírozása megoldott, azzal nincs semmiféle gond.
Mint mondta, az egyes államkötvény-aukciókon a meghirdetett összegekhez képest 2011-ben 3,1-szeres volt a benyújtott ajánlatok aránya átlagosan, és az év eddig eltelt időszakában is 2,2-szeres ez az arány. „A legtöbb nyugat-európai ország nagyon boldog lenne ilyen lefedettségi aránnyal” – fűzte hozzá.
Borbély László András hangsúlyozta, külföldi befektetők nélkül elképzelhetetlen lenne Magyarország államadósságának finanszírozása. Hozzátette: ebből következően az államkötvények kibocsátásának sikeressége, a hozamok alakulása is nagymértékben a nemzetközi piaci légkörön, valamint a forint aktuális árfolyamán múlik.
Megjegyezte, hogy a lakosság elenyésző mértékben részesedik az államadósság kezelésében, így a jövőben kívánatos lenne növelni ezt az arányt. A kormány és az Államadósság Kezelő Központ is szeretné, ha a lakosság több állampapírt vásárolna, mint a korábbi hónapokban, években. Kilátásba helyezte, hogy a januárban indult, állampapírok vásárlására buzdító kampány tovább folytatódik, erősödik a jövőben.
Az állampapírok hozamáról szólva a vezérigazgató-helyettes azt mondta: a hozamszintek – ahogy tavaly, év végén és az év elején is – az utóbbi tíz évben számtalanszor kilengtek. Éppen ezért szerinte az éppen aktuális, pár hónap távlatában vizsgált hozamszintek alakulásából nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, így azt sem lehet kijelenteni, hogy azok a jelenlegi szinten maradnak a következő időszakban is.
Szabálysértési eljárást indított az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az esztergomi önkormányzat ellen a közelmúltban, mert határidőre nem tett eleget a város pénzügyi helyzetének vizsgálatához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségének – mondta az ÁSZ elnöke az MTI-nek kedden.
Domokos László a VI. Pécsi Pénzügyi Napok szünetében utalt rá, hogy az ÁSZ által lefolytatott eljárást követően az illetékes hatóság pénzbírságot szabhat ki az ügyben, a mulasztás felelősét pedig három évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja a bíróság. Az adatszolgáltatásra kötelezett személy a polgármester, ha erre a feladatra korábban nem jelölt ki mást maga helyett.
Az ÁSZ elnöke elmondta: a szervezet a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városokat követően 63 nem megyei jogú város gazdálkodásának, pénzügyi helyzetének vizsgálatát tervezte a 2007 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan. Ez Esztergom kivételével sikerült is, az ellenőrzés eredményeit áprilisban teszik közzé.
Hozzátette: 33 önkormányzat már véleményt is mondott a jelentésről. Válaszukban elfogadták a megállapításokat, közülük több beszámolt arról, hogy időközben milyen költségcsökkentő, bevételnövelő intézkedéseket hozott stabilitásának növeléséért.
Domokos László az ellenőrzések tapasztalatairól előzetesen elárulta, hogy a 304 nem megyei jogú városi önkormányzatra mintegy 430 milliárd forint jut az önkormányzati szféra mintegy 1200 milliárd forint adósságállományából.
A vizsgált városok eltérő képet mutatnak. Egy részüknél nincs pénzügyi kockázat, de vannak, amelyek még a nagyobb városoknál is súlyosabb gondokkal küszködnek. A megyei jogú városokhoz hasonlóan a kórházakat fenntartók vannak nehezebb helyzetben. Sok városnak nő a folyószámlahitele és a lejárt tartozása a beszállítók felé.
Jellemző az is, hogy elmaradnak a felújítások, leértékelődnek az épületek, eszközök, ami későbbi működési kockázattal járhat. A napi likviditás nyomon követése, az évről évre az adósságrendezésre való pénzügyi felkészülés módszertani problémákat is okoz. Több helyen pedig nem készültek az európai uniós beruházásokkal kapcsolatos háttérszámítások.
Domokos László elmondta: ahol szükséges volt, ott a problémák kezelése érdekében azonnali intézkedéseket, középtávon strukturális lépéseket, hosszabb távon óvó-védő intézkedéseket javasoltak.
Az ÁSZ elnöke a Pécsi Pénzügyi Napokon tartott előadásában szólt arról, hogy a számvevőszék folytatja a kisvárosok pénzügy ellenőrzését, és még az idén megkezdi 2700 kisebb település működésének vizsgálatát. Arra kíváncsi, hogy a rendelkezésre álló forrásokat szabályosan kezelik-e, meg tudnak-e felelni a velük szemben támasztott kötelezettségeknek.
Ezen kívül előkészítik a kisebbségi önkormányzatok jövőbeni ellenőrzését, tekintettel arra, hogy az ÁSZ-hoz érkező bejelentések jelentős része valamilyen kisebbségi önkormányzathoz kötődő vélt, vagy valós szabálytalansághoz kötődik.
