Bár a pécsi bölcsészkarra idén több diákot vettek fel, a PTE szakjai népszerűek, ám a képet kissé árnyalja, ha a nappali, államilag finanszírozott mesterképzést nézzük, hiszen a Felvi.hu adatai szerint a BTK-n az MA-képzésekből mindössze kilencen indul el ősszel az oktatás.
Felmerül viszont a kérdés, miért nem tud elindulni minden tervezett mesterképzés a PTE-n. Ennek egyik legjelentősebb oka abban rejlik, hogy rengeteg vidéki diák megy Budapestre a BA-képzés elvégzése után. Vajon jobb a képzési kínálat, vagy csak több a lehetőség a diploma megszerzése után a fővárosban?
Dr. Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár elmondta, a műszaki karokon tanulók sokszor nem tanulnak tovább az alapszak elvégzése után, hiszen el tudnak helyezkedni három év után is. Vagyis nem biztos, hogy csak a budapesti egyetemek szipkázzák el a hallgatókat. Ha a vidéki fiatalok a fővárosi egyetemet választják, az nem a vidéki egyetemek oktatási színvonalának alacsonyabb szintjét jelenti, mondta.
Szerinte a hallgatók inkább csak azt gondolják, Budapesten „kolbászból van a kerítés”. Jobb lehetőségekre, fizetésre, élményekre, bulikra számítanak. A fizetések talán magasabbak, de az élet, a szolgáltatások, az albérletek is jóval drágábbak. Sem a képzés, sem pedig az élet minősége nem minden esetben jobb tehát, ez csak egy hiedelem, ami a vidéki fiatalokban él, mondta el a Budapesten dolgozó helyettes államtitkár. Szerinte a PTE az ország egyik legnagyobb és legjobb egyeteme, nem gondolja, hogy az oktatás minősége miatt választanák bizonyos szakjait kevesebben.
Azok a bölcsészek, akik tudósok szeretnének lenni, többnyire továbbtanulnak mesterszakon és egy részük doktori fokozatot próbál szerezni, emelte ki. Ami nagyon jellemző még a bölcsészszakokra, hogy a nyelvtudás mellett magas szintű kommunikációs és prezentációs képességgel, általános műveltséggel rendelkeznek. Ők jól átképezhetők és elég nyitottak ahhoz, hogy gyakorlatilag szinte bármilyen munkára alkalmasak legyenek például a multinacionális cégeknél.
A tanárképzések esetében vélhetően ugyanazon az egyetemen járják végig az öt évüket, a kétciklusú képzéseknek viszont az a lényege, hogy a BA után más intézményt is választhatnak a hallgatók az MA-képzés elvégzésére, mondta Horváth Zita. Azt nem állítja, hogy minden egyetemen ugyanolyan színvonalú az oktatás, de a PTE a jobbak közé tartozik, így az MA-képzések kisebb felvételi számait inkább az elvándorlási vággyal magyarázza.
A Pécsi Tudományegyetem új rektora, Miseta Attila az idei tanévben öt főben határozta meg azt a minimális hallgatói létszámot, amellyel egy-egy mesterképzés elindítható. Ez alól csak akkor tettek kivételt, ha egyetem- és gazdaságpolitikailag indokolt volt – mondta Lengvárszky Attila, a Pécsi Tudományegyetem oktatási igazgatója.
Ez érthető is az oktatási igazgató szerint, hiszen egy képzést valójában gazdaságtalan három hallgatóval elindítani. Ráadásul többször előfordult az is, hogy a néhány hallgatóval működő szakoknál még az órák is elmaradhattak.
Nagyon fontos szempont az is, hogy hányan végeznek és maradnak itt az alapképzés elvégzése után, tette hozzá. Lengvárszky Attila felhívta a karok figyelmét arra, hogy keresztfélévben – csupán fél éves csúszással – lehetőségük van újra államilag finanszírozott helyeket meghirdetni. Érdemes ekkorra összegyűjteni minél több hallgatót, akik biztosan és első helyen jelentkeznek az MA-képzésbe és így biztosítják annak elindulását is.
Kérdésünkre Lengvárszky Attila elmondta, személyes véleménye szerint a munkaerőpiac szempontjából a műszaki képzéseknél értelmezhetőek jobban a három plusz két éves szakok, a bölcsészszakoknál nehezebben. Szerinte egy tudományos pályát ugyanis ötéves képzésben sokkal jobban lehet menedzselni, mint három plusz két év alatt. Éppen ezért fogják például a bölcsészkar legjobb diákjai valószínűleg az ötéves tanárszakokat választani. Az elmúlt felvételi időszak csupán egy figyelmeztetés volt az egyetemek számára arra, hogy rentábilisabb létszámokkal dolgozzanak, mondta.
