Lezárult a Péterffy-Vicze per perfelvételi szakasza a Pécsi Törvényszéken. A mai közel négyórás tárgyaláson – amit a sajtó egy külön teremből, videós közvetítés révén követhetett – alapvetően arról volt szó, hogy a Civilek Mecsekért Mozgalom szóvivőjének az önkormányzati választási kampányban tett, Péterffy Attilára vonatkozó kijelentései tényállítások vagy véleménynyilvánítások voltak-e. A polgármester és jogi képviselőjének álláspontja szerint Vicze kijelentéseinek egy része becsületsértő volt, a többi a polgármester jó hírnevét sértette. Vicze Csilla és ügyvédje viszont úgy vélte, hogy csupán egyetlen tényállítás hangzott el, az is megfelelt a valóságnak, a többi pedig nem lépte át a szabad véleménynyilvánítás határát. A per érdemi része szeptember 29-én kezdődik.

Pécs polgármestere „jó hírnevének megsértése miatt” személyiségi jogi pert indított még tavaly a Civilek a Mecsekért Mozgalom szóvivője, dr. Vicze Csilla ellen. Péterffy Attila szerint ugyanis az önkormányzati választási kampány idején valótlant állítva bírálta őt a hőerőmű vezérigazgatójaként végzett tevékenységében. Pécs polgármestere január 20-ai közleményében azt írta: Vicze Csilla a választási kampány során „egy független civil szervezet mögé bújva nagy nyilvánosság előtt valótlanul azt állította” róla, hogy bűncselekményt, környezetkárosítást követett el.

Péterffy–Vicze-per: becsületsértéssel egészült ki a kereset

A márciusi tárgyalási napon a felperes, Péterffy Attila bővítette keresetét, az alperes, Vicze Csilla részéről pedig ellenkérelem érkezett. A polgármester attól kezdve már becsületsértéssel is vádolta Vicze Csillát, aki szerinte tudatos nyilatkozataival társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolta, mégpedig indokolatlanul. Az ügyvéd akkor elmondta, Vicze nyilatkozataival konkrét bűncselekményre, környezetkárosításra utalt, és ez túlmegy a szabad véleménynyilvánítás szabadságán, még akkor is, ha ezek a kijelentések egy politikai szerepet vállaló személy kapcsán hangzottak el. 

Becsület és jó hírnév

A mai tárgyaláson – amelyen nem csak a bíró kérdezhetett, hanem az alperes és a felperes, illetve jogi képviselőik is egymástól – a bíró elsőként azt kérte Péterffyéktől, hogy pontosítsák tételesen, Vicze melyik állítása becsületsértő, és melyik alkalmas a jó hírnév megsértésére szerintük.

A polgármester ügyvédje szerint abban kell döntenie a bíróságnak, hogy valótlan tényállítások-e Vicze kijelentései. A korábbi keresetmódosításról a jogi képviselő azt mondta, hogy mivel Vicze szerint ő csupán véleményt nyilvánított egy közéleti kérdésben,  így becsületsértésről van szó. 

Végül kiderült, Péterffyék a hat kijelentésből kettőt becsületsértőnek tartanak, a többi pedig szerintük a jó hírnév megsértésére alkalmas.

A polgármester jogi képviselője arról beszélt, hogy összefüggéseiben kell értelmezni Vicze nyilatkozatait, a hasonló ügyekben hozott határozatok kimondják, hogy a nyilatkozatok minősítésénél a nyilatkozat körülményeit, az alperes motivációit és az összefüggéseket is figyelembe kell venni.

Vicze ügyvédje szerint tévedés, hogy csak azt kell vizsgálni, hogy tényállítás vagy véleménynyilvánítás történt-e, hiszen az is fontos körülmény, hogy közérdeklődésre számot tartó témáról volt szó, és hogy az elhangzottak ennek fényében túllépték-e a véleménynyilvánítás határait. Mint elmondta, a vélemény szabadsága és a jó hírnév védelme áll szemben egymással. Ettől függetlenül egyet értett azzal, hogy a sérelmezett közléseket összességében kell nézni.

Vicze Csilla elmondta, nem volt olyan mondata, hogy Péterffy környezetre káros tevékenységet végzett. A másik oldal egyébként nem is ezt állította, hanem hogy a nyilatkozataiból összességében ez következett.

Tények és vélemények

Vicze Csilla szerint neki egyetlen tényállítása volt, mégpedig az, hogy Péterffy Attila igazgatósága idején, hét év alatt 3 millió tonna fát égettek el az erőműben. Péterffyék szerint ez nem igaz. A CMM szóvivője szerint minden más véleménynyilvánítás volt.

Péterffy Attila ügyvédje szerint a Pannon Tv-ben 2019 augusztusában Vicze azt mondta, hogy Péterffy 3 millió tonna fát égetett el az erőműben, a többi nyilatkozatában pedig arra utal, hogy emiatt tájsebek keletkeztek az erdőkben, ami környezetkárosítás.

Vicze ügyvédje elmondta, nem az volt az állítás, hogy Péterffy személyesen égette el a fákat, hanem hogy a cég képviseletében végezte ezt a tevékenységet. 

A polgármester jogi képviselője szerint egyértelműen Péterffyt jelölte meg az alperes a nyilatkozatokban. Azt kérte, az alperes ne mossa össze az erőművet működtető cég és Péterffy szerepét. Szerinte ebben a kérdésben a bíróságnak kell rendet tennie, hogy a jogvita keretei tisztázva legyenek. Mint mondta, még a perfelvételi szakban tisztázni kell, mi a vélemény és mi a tényállítás.

Vicze Csilla elmondta, minden mondatában ott volt, hogy Péterffy a hőerőmű igazgatója volt, nem magánszemélyként beszélt róla, kontextusában kell értelmezni az általa elmondottakat. 

Péterffy Attila arról beszélt, hogy mentegetőzést hall, és Vicze akkori kijelentéseinek tudatos félremagyarázását látja. Mint mondta, Viczéék ellenkérelmében is az áll, hogy az átlagember sem gondolja úgy, hogy maga Péterffy égetett fákat. “Akkor miért fáj bocsánatot kérni” – kérdezte.

Erdőégetés, erdőégető, Vicze, Fidelitas

Péterffy, a bíró kérdésére, hogy milyen hátrányok érték őt emiatt, azt válaszolta, hogy az alperes mondatai miatt keletkezett erdőégetős mémek, és újságcikkek miatt a gyerekeinek, és szüleinek magyarázkodniuk kellett környezetükben, és korábbi üzleti partnerei is furcsa szemmel néztek rá. A választási kampányát is hátrányosan érintették Vicze nyilatkozatai, az, hogy erdőégetőnek nevezték. Ha bárki beüti a google-ben, hogy erdőégető – mondta -, akkor az ő neve jön ki, ez a téma Vicze Csilla nélkül nem került volna be a közbeszédbe.

Úgy fogalmazott, a kampányban a tisztességes múltjából adódó közbizalmat akarta elnyerni, ebben az időszakban történt Vicze részéről a valótlan kijelentés.

Kérdésre elmondta, a Fidelitassal szemben Budapesten indít eljárást, mert ott van a szervezet központja, nem Pécsett. (A pécsi bíróság emiatt dobta vissza a keresetét a Fidesz ifjúsági szervezetével szemben.)

Mint mondta, tudja, hogy kezdeményezhetett volna büntetőeljárást akkoriban Viczével szemben, de a kampány közepén erre nem volt energiája. 

A bíró megkérdezte, honnan szerezte be a hőerőmű annak idején a faanyagot és a biomasszát a Mecseken kívül? Péterffy Attila elmondta, alapvetően Baranya, Tolna, Somogy, Zala megyék területéről, de az ország más területéről is. 

Vicze Csilla visszautalva Péterffy kijelentésére elmondta: az erdőégető minősítés nem hangzott el a részéről, ne keverjék össze őt a Fidelitasszal.

Péterffy szerint ha az alperes nem teszi meg a nyilatkozatait, akkor fel sem merül ennek a minősítésnek a használata.

Vicze Csilla ügyvédje megkérdezte Péterffyt, hogy miért nem a Fidelitast pereli, továbbá, hogy ha Vicze budapesti lenne, akkor őt sem perelné-e. A polgármester elmondta, felállított egy sorrendet, és úgy érezte, Vicze kijelentései okozták a legnagyobb sérelmet neki.

Vicze Csilla ügyvédje szintén kiemelte: az erdőégető kifejezést a Fidelitas alkalmazta. 

Péterffy Attila ezt követően arról beszélt, hogy Viczén közvetve kéri számon az erdőégető kifejezést, noha azt a Fidelitas használta. Szerinte Vicze volt az első, aki először beszélt erdőégetésről, aminek a következménye lett az erdőégető kifejezés. Senki más nem beszélt erről akkoriban, csak Vicze – mondta.

Az alperes ügyvédje szerint, nem lehet igazolni azt, hogy Vicze kijelentései és a Fidelitas erdőégetőzése között összefüggés van.

Péterffy Attila ezt követően arról beszélt, hogy a KSH adatai szerint 2008 és 2015 között csökkent a fakitermelés volumene 9,4 százalékkal a régióban, és nőtt az erdővel borított terület nagysága, 2013-tól pedig 2,2 százalékkal növekedett a Dél-Dunántúlon az élőfakészlet. 

Vicze Csilla ügyvédje megkérdezte, hogyan lehet ellenőrizni azt egzakt módon, hogy kevesebben szavaztak Péterffyre Vicze miatt. 

A polgármester szerint tanúkkal tudja igazolni, hogy sokan az erdőégetőzés miatt fordultak el tőle.

Vicze Csilla azt firtatta, hogy az erőmű fatüzelésű kazánjának beüzemelésében milyen szerepet játszott Péterffy.

Utóbbi elmondta, 2003-tól 2007-ig volt főmérnök, a fatüzelésű blokk pedig 2004-ben kezdte meg működését, aminek a telepítését évekkel korábban, jóval az ő főmérnöki kinevezése előtt kezdték meg előkészíteni.

Mi is az a CMM?

A bíró megkérdezte Viczétől, hogy jól tudja-e, hogy a CMM nem bejegyzett társadalmi szervezet, amire igen volt a válasz. Az alperes arról beszélt, hogy a Tubes-ügy óta ő a mozgalom szóvivője. Mint mondta, kötött a mandátuma, a mozgalom tagjaival rendszeresen egyeztetnek, összejönnek. Változó a tagság száma, jelenleg 10-15 fő, régen többen voltak. 2019-ben, a szóban forgó időszakban 5-10 fő volt – mondta. 

A bíró azt próbálta megtudni Viczétől, hogy a tagság határozta-e meg, és milyen részletességgel a nyilatkozatait Péterffy kapcsán. 

Vicze szerint egy civil mozgalom mondhat véleményt egy kampányidőszakban egy polgármesterjelöltről. Nem akarta megsérteni és nem is sértette meg Péterffyt, mondta, a szakmai tevékenységét kritizálta.

A bíró megkérdezte tőle, hogy a CMM tagságával mit beszéltek meg: a hőerőmű vagy Péterffy tevékenységéről kell véleményt mondania. Vicze szerint hőerőmű működését kritizálták, aminek a vezetője a felperes volt.

Hétszer X

A bíró megkérdezte azt is, hogyan számolták ki a 3 millió tonna fát.

Vicze elmondta, a PTE biomassza csoportja, Németh Béla fizikus vezetésével, évi 428 ezer tonna fa elégetéséről beszélt, és korábban az erőmű honlapján is szerepelt a 450 ezer tonna per év “fogyasztás”, ezt szorozták fel héttel. 

Vicze hozzátette, a civil kontrollt akadályozták az erőműnél akkoriban, ők viszont látták a tarvágások nyomait, amik a Google-fotókon is látszanak, szerinte a jogszabályok kijátszásával történtek a tarvágások. 

A bíró megkérdezte Viczét, mire alapozta azt a kijelentést, hogy Péterffy káros tevékenységet folytatott vezérigazgatóként?

Vicze Csilla válaszában azt fejtegette, hogy a fa erőművi felhasználása és a biomassza felhasználása, a “fából energia” technológia fájt nekünk. Úgy fogalmazott, hogy nem lett volna szabad ezt a tevékenységet folytatni, Péterffy pedig ennek a fatüzelésű kazánnak a kivitelezésében főmérnökként részt vett.

Péterffy ügyvédje megkérdezte Viczét, volt-e írásos dokumentációja, jegyzőkönyve a CMM-es üléseknek, döntéseknek, megbeszéléseknek. Vicze szerint “néha volt, néha nem”, alapvetően szóbeli szóvivői megbízása volt, nem tudja, hol lehetnek a jegyzőkönyvek. 

A polgármester ügyvédje megkérdezte a szóvivőt, ki végzi és ki rendeli meg a fák kivágását a Mecsekben. Vicze erre azt válaszolta, hogy az erdészet, üzemterv alapján, de nem lenne tarvágás, ha nem lenne, aki megrendeli. 

A tárgyalás azzal ért véget, hogy mindkét oldal indítványozta tanúk meghallgatását, illetve indokolatlannak minősítette a másik oldal tanúidézési igényeit.

A perfelvétel befejeződött, a bíró az érdemi tárgyalás kezdetét szeptember 29-re tűzte ki.