Magyarországon évente több ezer beteg ember szorul mással nem helyettesíthető, életmentő, vérplazmából készült gyógyszeres kezelésre. Vérplazmára van szüksége annak, aki hemofíliás, azaz vérzékeny, annak, aki veleszületett immunhiánnyal élő, csontvelő- és szervátültetett, súlyos égési sérült, máj- és vesebeteg, hepatitisz B-ben szenvedő. De plazmát használnak például a műtéteknél használt fibrin ragasztó és tetanusz előállításához is.
1. Mi az a vérplazma?
Az emberi vér több mint felét a vérplazma teszi ki, egy sárgás színű folyadék melynek 90%-át víz, 2%-át zsírok és ásványi anyagok, hormonok, 8%-át fehérjék alkotják.
2. Ki adhat vérplazmát?
Vérplazmát bármelyik egészséges, (18-60 év közötti, 50 kg feletti) felnőtt adhat, sikeres orvosi vizsgálatot követően. A plazmaadást megelőzően ingyenes orvosi szűrővizsgálaton vesznek részt a leendő plazmaadók. Ez általános egészségügyi vizsgálatból, vérnyomásmérésből és laborvizsgálatból áll.
3. Hogyan zajlik a plazmaferezis és mi a különbség a véradás és a vérplazma adás között?
A vérplazma adás a véradáshoz nagyon hasonló folyamat, kb. 45 percet vesz igénybe. Ebben az esetben is vért vesznek a vénából, amelyet egy korszerű, biztonságos készülék szétválaszt vérplazmára és vörösvértestekre. A plazma egy steril gyűjtő tasakba kerül, míg a többi értékes összetevőket a modern, zárt rendszerű plazmaferezis gép visszajuttatja a szervezetbe. Ezért vérplazmát sokkal gyakrabban lehet adni, mint vért, 72 óránként, 365 napon belül akár 45-ször is.
4. Van-e oka aggódni a plazmaadónak?
A plazmaadás a gyógyszergyártási folyamat része, a plazmacentrumoknak minden tekintetben meg kell felelniük a hazai és a nemzetközi irányelveknek, olyan szervek ellenőrzése alá tartoznak, mint az ÁNTSZ és az Országos Gyógyszerészeti Intézet. A legszigorúbb minőségbiztosítási irányelvek szerint dolgoznak.
A plazmaadás előtt átfogó orvosi vizsgálaton és vérvételen kell részt venni a donorjelöltnek, plazmaadás csak megfelelő eredmények birtokában engedélyezett. Azok, akik rendszeresen adnak plazmát rendszeres orvosi és labor kontroll alatt állnak.
A plazmaadás titka a felkészülésben rejlik. Plazmaadás előtt nagyon fontos a megfelelő hidratálás, legalább két liter folyadék elfogyasztása, és a megfelelő, szénhidrátdús, zsírszegény étkezés. Átlagban 650-850 ml levett plazmával kell kalkulálni.
5. A plazmaadás nem károsít
A leadott plazmát minden alkalommal bevizsgálják, folyamatosan ellenőrzik fehérje- és ellenanyagszintjét. Így nem fordulhat elő, hogy a plazmadonor szervezete károsodik, ugyanis határérték alatti fehérje- és ellenanyagszint esetén a donáció nem engedélyezett, csak akkor folytatódhat a donáció, ha az értékek megfelelőek.
Megfelelő felkészülés esetén tehát a plazmaadásnak nincsenek életveszélyes mellékhatásai.