A televíziós jogdíjakból befolyó tételhez ugyan még nem mérhető, ám a foci klubok social szférából származó jövedelme egyre nagyobb ütemben emelkedik.
A profi sport a nézőkért van – szokás mondani, amikor a professzionális labdarúgásra, egyéb labdajátékokra vagy giga sportágakra terelődik a szó. Ha szigorúan a focit vesszük alapul, akkor akadnak országok, ahol ez igaz a sporteseményt a televízió vagy a számítógép előtt követőkre, ám egyáltalán nem igaz azokra, akik élőben izgulnak a helyszínen. Magyarországon például vígan elél egy profi klub a televíziós közvetítésekből, a központi és társasági adó támogatásokból, és nincs rászorulva arra, hogy a költségvetés vaskos oszlopa legyen a meccsnapi jegybevétel és az eladott mezek, csecsebecsék után összesített tétel. A magyar pályákra kilátogató átlag 2000-3000 néző zömmel a cimborák miatt megy ki a meccsekre, nem a tuti futballélményt várva, s a szünetben vadul megy a bet365 letöltés, ugyanis a sportfogadás sokaknál itthon is legalább annyira hozzátartozik a mérkőzésekhez, mint egy-két pofa sör.
Keleti nyitás
Egészen más a helyzet azoknál a gigászi kluboknál, amelyeknek ugyan fontos, hogy évről évre meglegyen a 40-50 ezer vagy akár ennél is több bérletes (ilyen csapat például a Manchester United, a Barcelona, a Liverpool vagy épp a Bayern München), ám a hangsúly náluk is egyre inkább eltolódik a tévés prioritás irányába. Egy Barca- vagy Real Madrid-mérkőzés kezdési időpontját ma már legalább annyira érdemes a japán, kínai vagy emirátusokbeli időzónákhoz szabni, mint az európai vekkerekhez, ugyanis százmillió feletti lehetséges tévénézőre lehet számítani, erre a számra pedig már a legnagyobb világvállalatok is megpróbálnak reklámkampányt építeni.
A social kitörési pont
A bevételi lábak közül ugyancsak dinamikusan növekszik a digitális, mely időnként egészen extrém helyzeteket eredményez. Elég, ha ránézünk egy-egy „sporttermék” Facebook-oldalára. A Juventus például jó érzékkel csapott le Cristiano Ronaldóra, aki kínos adócsalási ügye és más szempontok miatt búcsút intett Madridnak 2018-ban, és Torinóban telepedett le. Ám a Zebrák nem csupán a világ egyik leggólerősebb futballistáját igazolták le, hanem a Föld egyik legkeresettebb social „termékét”. Bizony, CR7 egyetlen Instagram vagy Facebook-bejegyzéséért sorban állnak a cégek, s euró százezreket, nem egyszer milliókat sem sajnálnak arra, hogy „megtámogassák” egy-egy posztját – a fejedelmi reklámlehetőségéért cserébe. A Juve eközben elégedetten dől hátra, hisz ha a portugál egyetlen juvés hashtaget elhelyez hetente egy bejegyzésében, azzal többet kaszálnak, mintha a klub súlyos pénzeket költött volna Fb-oldalán ugyanerre a célra. Ne felejtsük: a Juventus jelenlegi Facebook-oldalát valamivel több mint 42 millióan követik, míg CR7 alulról nyaldossa a 127 milliót…
A social branding piaca a sport területén is folyamatosan növekvő lufi, s bár egyelőre a televíziós jogdíjakhoz nem mérhető, a komolyabb ligákban szép csendben kúszik felfelé az innen kalkulálható bevétel.
(x)
