Egyre többször jelenik meg egy különös projektcím, A helyi identitás és kohézió erősítése Pécs városában. Dr. Haffner Tamást, a Pécsi Helyi Akciócsoport (HACS) igazgatóját kérdeztük arról, mi rejlik a kezdeményezés mögött? (x)
Pécs önkormányzata és a Pécsi Helyi Akciócsoport (HACS) konzorciumot alkotva 2018. március 1-jén indította el a város egészét átfogó közösségfejlesztési projektjét. A közel ötéves fejlesztési program célja Pécs városában a helyi közösségek kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése, a közösségi szerepvállalás elősegítése, s mindez 442 millió forint támogatással valósulhat meg – mondta el az akciócsoport igazgatója.
– A programmal kapcsolatos folyamatok a város különböző területein zajlanak. Mi alapján választották ki az érintett városrészeket?
– A fejlesztések a pályázati felhívás elvárásainak megfelelően a települést célterületekre bontva tizenhárom városrészben kezdődtek meg, de Pécset teljesen lefedve. Ebből eredően minden lakos számára elérhető a kezdeményezés. Társadalmi, területi vagy gazdasági lehatárolás kizárólag más, már folyamatban lévő városi fejlesztési pályázatok kapcsán volt előírás.
– Miként láttak neki a hatalmas munkának?
– A helyi identitás kérdéskörében első lépésként közösségi interjúkkal és közösségi beszélgetésekkel szólítottuk meg Pécs lakosságát, civil szervezeteinek vezetőit, valamint intézményei tisztségviselőit. Ezidáig közel 2000 személyes kapcsolatfelvétel valósult meg, és a jövőben további 3000 kérdőíves megkeresést tervezünk. Kiemelten fontosnak tartjuk a lakosok véleményét Pécs kulturális és közösségi életéről, hiszen e találkozások során körvonalazódó, megőrzendő közösségi értékekre és megfogalmazódó valós igényekre építjük a megvalósítást 2019 nyarától. Addigra egyfajta „korlenyomatként” közösségi kiadványokban foglaljuk össze a feldolgozott célterületi információkat.
– Mennyire látja sikeresnek a projektet?
– Nagyon sikeresnek látom, hiszen a kollégák mind a tizenhárom célterületen aktívan jelen vannak, kommunikációt folytatnak a közösséggel. Pozitívak a visszajelzések a lakosság részéről is és nagyon jó ötletek érkeznek be a helyi szervezetektől és lakosoktól. A közösségi beszélgetések által pedig nem csak új javaslatokhoz jutunk, de a programok megvalósítására önkéntesekre is lelünk a lakosság körében.
– Újszerű megközelítés, hogy alulról jövő kezdeményezéseket karol fel a program. Milyen módon koordinálja a HACS az ötleteket?
– A projektelőkészítés célja, hogy a helyi közösségekkel minden célterületre elkészítsünk egy-egy rendezvénynaptárt és átfogó helyi cselekvési tervet, melyben a különböző kulturális közösségi események és hosszabb előkészítést igénylő folyamatok, programsorozatok rögzítésre kerülnek. Ezen programtervek összeállítása a közösségi beszélgetéseken elhangzott információk alapján zajlik. A városrészekben havonta egy alkalommal kerül sor a nyilvános közösségi egyeztetésre, melyekre minden lakost, helyi civil szervezeti képviselőt várunk. Ezen felül a városrészekben működő információs pontokon heti ügyeleti időben is várják közösségfejlesztőink az érdeklődőket. Itt lehetőség van a projekttel kapcsolatos részletes tájékozódásra, valamint a jövőben megvalósítandó programtervek, ötletek egyeztetésére is. A cél, hogy minél több szervezet és akár önszerveződő közösség kapcsolódjon be a programtervezésbe, ezzel együtt nagyobb társadalmi aktivitást is vállalva a későbbi megvalósításban.
– Önnek mi a legszimpatikusabb programötlet?
– Személy szerint nagyon kedvelem és hasznosnak tartom a Szomszédünnep programokat, amik már évek óta nagyban hozzájárulnak a szinte már falusi jellegű mikroközösségek kialakításához egy városi helyszínen, ahol alapesetben nagy lehet az elszigetelődés, a magányos életforma. A szomszédok, az egymáshoz közel lakók megismerik egymást a programok és szerveződések által, és ezzel tudjuk a közösségfejlesztést továbbvinni.
– Hol érhetők el a már említett városrészi információs pontok?
– Ügyfélszolgálataink elérhetősége és nyitvatartása a projekt honlapján IDE kattintva érhetők el. Számos egyéb, a projekttel kapcsolatos információ is megtalálható a weboldalon. A lakosság mind szélesebb elérését biztosítandó az irodák jellemzően kulturális intézményekben, közösségi házakban, könyvtárakban, iskolákban vannak kialakítva.
– Egy ilyen szerteágazó egyeztetőfolyamat jelentős partneri hálót is feltételez, hogy fogadták a kezdeményezést a város intézményei, szervezetei?
– Szerencsére a projekt megalapozása, előkészítése is egy komoly, városi szintű egyeztetési folyamat volt, így a már kialakított együttműködések a megvalósító és közreműködő szervezetek között kellő rugalmasságot is biztosítanak. Közös célok érdekében dolgozunk mindannyian, így a középtávú terveinkben szereplő szakmai feladatok szinergikusan kapcsolódhatnak egymáshoz. Lényegében itt mindenki a lakosság szolgálatában tevékenykedik, van, aki infrastruktúrával, van, aki humán erőforrással vagy módszertani tapasztalattal, szakmai kapcsolatokkal és évtizedes emlékezettel, dokumentumokkal vagy valamilyen speciális készséggel járul hozzá a programhoz. A lényeg, hogy mindenki képes hozzátenni valamit saját lehetőségei szerint. Csak akarni kell.
– Igazgatóként mi a személyes célja ezzel?
– Tíz évig voltam civil szervezeti vezető a városban, a nulláról kezdtük a tevékenységünket és gyakorlatilag a ciklusom végére már nagy rendezvényeket tudtunk szervezni akkoriban. Az ott szerzett tapasztalataimat szeretném belevinni ebbe a folyamatba és több városrészben kollégáimmal segíteni a lakosságot és a civil szervezeteket abban, hogy a tevékenységünk eredményeként minél több helyi formális és informális közösség tudjon önállóan tenni a helyi közösségek fejlesztése érdekében.
E folyamat alapozza meg dr. Haffner Tamás szerint az elkövetkezendő 3 esztendő meghatározó közösségi eseményeit, rendezvényeit, új programokkal gazdagítva a város közösségi tereit és kulturális intézményeit is.
