A külföldi diákok éves szinten elköltött közel hétmilliárd forint megkétszereződhet azzal, hogyha ötezren tanulnak majd a városban. Bódis József rektor szerint minden magyar közösséget felkeresnek, s olyan, pécsi központú virtuális hálózatot hoznak létre, amelyben a diaszpórák együttműködése zavartalan lehet. Komoly tartalékok vannak a rendszerben.
Az egyetem által korábban készített felmérések szerint a külföldi diákok nagyjából 4 milliárd forintnyi tandíjat fizetnek a városban, s közel ennyit költenek el szolgáltatásokra, lakhatásra, megélhetésükre a városban. Ezért gazdaságilag sem mellékes, hány diák érkezik külföldről. Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti pécsi vizitjén a kormány támogatja a PTE hallgatói létszámának növelésére irányuló lépéseket. Bódis József rektor megkeresésünkre elmondta, már a rektori pályázatában is szerepelt az a célkitűzés, hogy a ciklus végére 4-5000 külföldi hallgató tanuljon az egyetemen.
– Ez nem egy légből kapott ötlet volt, ugyanis már akkor végiggondoltuk, hogy mely területeken és hogyan lehet úgy beruházni, hogy ez megvalósítható legyen. Ezeket a terveket kell most forintosítani, aktualizálni, ezt kérte tőlünk miniszterelnök. Nem titok, lényegesen könnyebb úgy tervezni, hogy tudja az ember, van egy kézzelfogható ígéret arra, hogy ez meg is valósul.
A képzési területeket illetően a külföldi hallgatók aránya miatt természetesen elsősorban az orvoskaron van a legnagyobb szükség a fejlesztésre, de a többi kar is érintett.
– Jelenleg összesen negyvenöt szakon tudunk idegen nyelvi képzést ajánlani az érdeklődőknek, elsősorban angol nyelven, de számos területen a kihasználtság még messze nem száz százalékos. Ezekben az esetekben az a feladatunk, hogy a képzéseket népszerűvé tegyük, és megtaláljuk azokat a fiatalokat, akik a Pécsi Tudományegyetem diákjai lehetnek a jövőben. Ehhez is minden segítséget megkapunk majd a múlt heti tárgyalások alapján.
A PTE-n jelenleg 2300 külföldi hallgató tanul, de ha ehhez hozzáadjuk a Pécsen tanuló Erasmus-diákokat is, akkor ez a szám már 2500.
– Ez önmagában is szép szám, ám szinte bizonyos, hogy a következő tanévben tovább fog nőni, hiszen elindul a Stipendium Hungaricum program és az Erasmus+ is – közölte a vezető.
A rektor hozzátette, hogy mindezeken túl fontos tartani a kapcsolatot olyan megbízható és már komoly tapasztalatokkal rendelkező toborzó cégekkel is, akik segíthetnek az egyetemnek eme misszió során.
– Hogy csak egy konkrét példát említsek: tavaly ősszel meghívtuk azokat az egyetemmel már kapcsolatban álló külföldi hallgatótoborzó ügynökségeket, amelyeket az egyetem karai javasoltak. A rendezvényre Kínából, Nepálból, Nigériából, Szaúd-Arábiából, Szíriából és Törökországból is érkeztek ügynökök. Bízom benne, hogy előbb-utóbb ezek a szálak is eredményre vezetnek – mondta az egyetem vezetője.
Ami pedig a határon túli magyar hallgatókat illeti, arról nincs adat, hogy hányan tanulnak a PTE-n, ám a felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, erdélyi területekről érkezőkön kívül a világ minden tájáról várják a harmad-negyedgenerációs magyar jelentkezőket.
– Sok hallgató érkezett hozzánk a Kárpát-medencéből, de a PTE magyar és angol nyelvű képzési programjait szeretnénk ennél szélesebb körben is kínálni. Erre jó példa, hogy a napokban indul el a magyar, mint idegen nyelv oktatása Brazíliában, Sao Paulóban.
A rektor hangsúlyozta, a Diaszpóra-projekt további feladata, hogy felkutassa a világ minden táján megtalálható magyar közösségeket, s egy olyan pécsi központú virtuális hálózatot hozzon létre, hogy a diaszpórák együtt tudjanak működni.
– Szeretnénk megszólítani őket, segítenénk, hogy mélyítsék a magyarságtudatukat, felmérnénk a képzési igényeiket azoknak, akik értelmiségi pályát választanának, végül megmutatnánk, hogy ehhez milyen lehetőségeket tudna társítani a Pécsi Tudományegyetem a maga széles képzési palettájával. A képzések a távolság miatt részben távoktatáson, részben személyes konzultáción alapulnának.
