A csípőszúnyogok állományának gyérítésére bevetett, és hazánkban is széles körben alkalmazott kémiai kezelések visszafogott használatára hívják fel a figyelmet a PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium szakemberei.
A szer túlhasználata, vagyis hosszú távú és egyoldalú alkalmazása esetén a csípőszúnyogokban rezisztencia alakulhat ki. Egy genetikai mutáció révén ellenállóvá válnak a szer hatóanyagával szemben – írta az egyetem közleményében.
Ennek következménye, hogy a kémiai kezelés csak részben vagy egyáltalán nem lesz hatékony a szúnyogállomány gyérítésére.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) javaslata, hogy a kémiai kezelésekkel érintett területeken a rezisztenciagének monitorozása megvalósuljon. Magyarországon ez jelenleg nem megoldott, így a Virológiai Nemzeti Laboratórium a hazai járványmegelőzési kutatási tevékenysége kapcsán elvégezte néhány jelentősebb településen (Budapest, Vác, Győr, Debrecen, Barcs, Pécs) a csípőszúnyogok ilyen irányú vizsgálatát.
Tekintettel arra, hogy a csípőszúnyogok számának csökkentése kizárólag ezzel a módszerrel lenne lehetséges, rezisztens populáció jelenléte esetén a kezelés hatástalan maradhat.
Erre a problémára az úgynevezett integrált szúnyoggyérítési stratégia mielőbbi bevezetése hozna megoldást. Ennek lényege, hogy a szúnyogok és a kórokozók rendszeres monitorozása alapján többféle kezelési módszert kombinál a szúnyogok elleni védekezésre, a hangsúlyt a megelőzésre fekteti és a rezisztencia kialakulását megakadályozva, a kémiai szert célzottan, csak indokolt esetben alkalmazza – írta a PTE közleményében.
Részletek az alábbi videóban:
Kiemelt fotó: PTE
