Újabb adag külsős szólhat bele a pécsi egyetem életébe, ha a nyakára pakolják az új ötfős tanácsadói testületet. A felsőoktatási szakszervezet helyi vezetője szerint a lépéssel tovább csökkenti az amúgy is gúzsba kötött intézmények mozgásterét, s a Mussolini-féle korporációs rendszer kiépülésétől tart. Bódis József pécsi rektor ellenben nem látja ilyen sötéten a helyzetet, szerinte még előnye is származhat a pécsi egyetemnek.
A felsőoktatásban zajló átalakítások egyik újabb lépéseként ötfős tanácsadói testületek kezdhetik meg működésüket az egyetemeken. A tervek szerint akár már szeptembertől munkába álló konzisztóriumról szinte alig tudni valamit, az egyetemről beérkezett javaslatok alapján a fenntartó – az oktatásért felelős miniszter – nevezné ki és tagjait. Ez testület újabb eleme lenne a mostani irányítási rendszernek, amelyben rektor, a kincstári biztos, kancellár és a szenátus is részt vesz.
– A testület előzetes egyetértési jogot és feladatkört kapna, vagyis egy adott ügy akkor kerülhetne az egyetem szenátusa elé, ha azzal a konzisztórium egyetértett – mondta Bódis József, a PTE rektora, aki szerint ha megfelelő módon, azaz szakmai tanácsadó testületként funkcionálnak majd, akkor működésük nem csorbítja az egyetemi autonómiát. Sőt, még előnyére is válhat az intézményeknek a működésük.
– Az azonban fontos, hogy valóban szakmai alapokon, az egyetem érdekeit szem előtt tartva működjön ez a testület. Ez a fajta modell egyébként nem lenne testidegen a hazai felsőoktatásban, hiszen korábban a Gazdasági Tanácsok hasonló funkciót láttak el – tette hozzá.
Viszont ebben az az érdekes, hogy a törvény alapján a már az egyetemen ténykedő kancellárnak a szenátusi döntések meghozatalában van egyetértési-, vagyis kvázi vétójoga van. E szerint a szenátus elé került, már megszűrt ügyeket később még a kancellár is megvétózhatna.
– A kancellár egyetértési joga ellen szólaltam fel korábban többször is, de ha a rektornak lenne ilyen joga, az ellen is ágálnék. Bár a kancellária felállítása óta Pécsett még nem volt olyan eset, hogy kancellár élt volna ezzel a jogával – tette hozzá.
Horváth Csaba, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének helyi vezetője szerint viszont több szempontból is sérül az egyetemi autonómia.
– A testület tanácsadói jogkörével nincs semmi probléma. Képviseleti jogkörével kapcsolatban már merülnek fel kérdések, hiszen meg tudja kerülni a szenátust és a külügyi szerveket bizonyos ügyekben. A harmadik, s ez a legrosszabb, az egyetértési jog. Ez egyben vétójogot is jelent. Ha ez megvalósul, akkor az ugyanolyan lesz, mint a Mussolini-féle korporációs államrendszer, ahol egy adott intézményben többségben voltak az irányító párt és a fenntartók képviselői a dolgozókkal szemben. Reméljük, hogy ez utóbbi nem következik be – szögezte le.
[box title=”Maradhat a kancellár”]Az egyetemek gazdasági irányítását végző kancellárok kinevezésükkor három hónapos próbaidőt kaptak rátermettségük bizonyítására. Értesüléseink szerint Jenei Zoltánnal, a PTE kancellárjának eddigi munkájával elégedett a kormány, megerősítette pozíciójában – nem úgy, mint néhány másik felsőoktatási intézményben dolgozó kollégáját.[/box]
