Tegnap sajtóközleményben számolt be a pécsi önkormányzat arról, hogy a város megbízásából reprezentatív közvélemény-kutatást végzett a Publicus Intézet a Pécs Pride-dal kapcsolatban. A kutatás részletes eredményét az önkormányzat internetes oldalán hozta nyilvánosságra. Pulai Andrást, a Publicus igazgatóját kérdeztük, mi olvasható ki a kutatásból. Megkérdeztük tőle azt is, nem elemi érdeke-e egy helyi ellenzéki politikusnak részt vennie a felvonuláson, ami egyébként a többnapos rendezvénysorozatnak csak egyetlen, igaz, kiemelten fontos eseménye.
– Miért volt egyáltalán szükség egy ilyen kutatásra?
– Az lett volna a hiba, ha nem készül el. Egy megosztó témáról, és egy rendkívül megosztó rendezvényről van szó. Ráadásul ez lesz az első vidéki Pride, ez egy újdonság, ami azt jelenti, hogy kiemelt figyelem irányul miatta Pécsre. Természetes, hogy a városvezetés szeretne képet kapni arról, hogyan vélekednek erről a helyi polgárok. A kutatás egy adekvát eszköz arra, hogy minden érintett – a résztvevők és a városlakók – megismerje az eseménnyel kapcsolatos elvárásokat, és így a lehető legtöbbet tudják kihozni ebből a helyzetből.
– A kutatásban a homoszexualitással kapcsolatos hétköznapi helyzetekről, a téma szakpolitikai vonatkozásairól (élettársi kapcsolat, házasság, gyerekvállalás), és konkrétan a Pécs Pride-ról is megkérdezték az embereket. Markáns különbségek látszanak a három téma között, ha a válaszadók reakcióit nézzük. Például a megkérdezettek erős többsége természetesnek tartja, ha lát egy meleg párt, viszont mondjuk a gyerekvállalást tekintve erősebb az elutasítottság, ahogy a Pécs Pride-dal kapcsolatban is.
– Úgy tűnik, Pécs is illeszkedik ahhoz az országosan már korábban megfigyelt trendhez, ami a homoszexualitással szembeni nagyobb elfogadás irányába mutat, hétköznapi helyzetekben toleránsabbak lettek az emberek az elmúlt években. Ez szakpolitikai szinten is megjelenik, például enyhe többségben vannak, akik támogatják a regisztrált élettársi kapcsolatot azonos neműek között. Magának az eseménynek, a Pécs Pride-nak viszont inkább negatív a megítélése. Ennek több oka lehet, az újtól való félelem, a budapesti rendezvényhez kapcsolódó előítéletek, de akár az is, hogy sokan azt látják, konfliktusokat generál.
– Rákérdeztek arra is, hogy az ellenzéki politikusok vegyenek-e részt a Pécs Pride-on. (Itt nyilván a felvonulásról van szó, mert amúgy egy többnapos, előadásokkal vitákkal megtűzdelt rendezvényről van szó, aminek tervezetten lesznek politikus résztvevői.) Az eredmény: a helyiek inkább nem szeretnék ezt. Viszont hatalmas a véleménykülönbség a kutatás minden egyes témájánál, ennél is, az ellenzéki és a kormánypárti válaszadók között, előbbiek sokkal elfogadóbbak a Pécs Pride-dal szemben. Ellenzéki politikusoknak nem lenne elemi érdekük felvonulni?
– A válaszadók szerint a helyi politikának jelenleg nincs tennivalója a Pécs Pride kapcsán, hiszen azt civil rendezvénynek tartják. Sem támogatást, sem bírálatot nem várnak a politikusoktól. Budapesten más a helyzet, ott most először a főpolgármester beszédet is mondott a Pride-on, nem függetlenül attól, hogy a fővárosban ez a gesztus elfogadottá vált. Ha egy pécsi ellenzéki politikus csak a saját támogatóinak preferenciáit nézi, érdemes elgondolkodnia a részvételen, de ha az összes pécsi, így a kormánypártiak és bizonytalanok álláspontját is tiszteletben tartja, akkor arra érdemes törekednie, hogy a rendezvény politikamentes legyen. Ez utóbbi jelenleg megfontolt megoldásnak tűnik.
