Várhatóan köztestület lesz a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT), az erről szóló törvénymódosító javaslatot még az ősszel benyújtják az Országgyűlésnek – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára szerdán az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Szőlő-, bor- pálinka albizottságának szakmai meghallgatásán.
Gál Péter elmondta: a 2008 óta működő PNT jogi státuszának megváltoztatása azt célozza, hogy a testület szélesebb körű felhatalmazással működhessen az ágazatban tevékenykedők érdekében.
A helyettes államtitkár tájékoztatott arról, hogy 2014-2018 között uniós forrásból mintegy 150 millió eurót (mintegy 45 milliárd forintot) biztosítanak a szőlő- és borágazatnak, ennek döntő része a szőlőszerkezet-átalakítási program finanszírozására használható fel. Az ágazati gazdálkodók számíthatnak arra a 2,2 millió eurós (mintegy 660 millió forintos) unióból érkező forrásra is, amit a harmadik országokban folytatott bor-promócióra lehet felhasználni.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a magyar borokat nemcsak külföldön, hanem belföldön is népszerűsíteni kell. Erre jó lehetőség lesz az idén össze megrendezendő az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK), ahol szinte a teljes magyar borkínálat felvonul. Természetesen emellett a magyar borok külföldi promóciója is szükséges, mint például a düsseldorfi és a londoni szakkiállításon.
Fehér Lóránt András, a Miniszterelnökség főosztályvezetője elmondta, hogy a szőlő-bor, valamint a pálinka ágazat számos támogatási lehetőségre számíthat a Vidékfejlesztési Program forrásaiból. Jelezte, hogy a program végső egyeztetése még most zajlik Brüsszelben, ezért a konkrét pályázati lehetőségek és források még nem ismertek, de megemlítette, hogy lesz lehetőség pályázni borászati gépek beszerzésére, és támogatni kívánják, hogy a termelők különféle minőségbiztosítási rendszerekben vegyenek részt.
Pipcsey György, az Agrármarketing vezérigazgatóság vezérigazgató-helyettese arról szólt, hogy a magyar bor és pálinka népszerűsítése során ki kell használni a turizmus kínálta lehetőségeket, szinergiákat.
Vadas Beatrix, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerrel (ekáer) kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárca tervezi a szőlő kivételét a kockázatosnak minősített termékek közül, ezért rendeletmódosításra készül.
Mihics Henrik pénzügyőr százados elmondta, hogy az ekáer működésének kezdete óta 22 ezer ellenőrzésre került sor, és ennek alapján mintegy 9 ezer adóhatósági vizsgálat indult.
Barátossy Gábor, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) igazgatóhelyettese tájékoztatott arról, hogy az import borok behozatala Magyarországra az elmúlt években csökkent. Míg 2013-ban 535 ezer hektoliter bor érkezett külföldről az országba, addig tavaly már csak 309 ezer hektoliter, az idei első öt hónapban pedig mintegy 110 ezer hektoliter.
