Édességért, rágcsálnivalóért sír a gyerek? Alternatívák kóla, chips és nyalóka helyett!
Nem egyedi eset, hogy a kamaszok a tévé vagy a számítógép előtt ülve kólát és chipset falnak – hozzá való szósszal –, ahelyett, hogy sportolnának, vagy bandáznának a haverokkal. Jobb esetben ugyanezt a kombót a sportpálya mellett, kosárra dobás vagy focizás közben fogyasztják, bár ez sem a lehető legjobb megoldás. A gyökereket a fiatal gyermekkorban kell keresni, és még idejekorán megismertetni a gyerekeket az egészséges helyettesítő megoldásokkal.
Miért rossz?
Mindkét termék kártékony hatása az összetevőkben keresendő. A kóla – a kávéhoz hasonlóan – élénkítő hatású, és a kávét éppen ennek a tulajdonságának köszönhetően tartjuk távol a gyerekektől. Vajon a kóla miért szerepelhet az étlapon?
– A kóla ráadásul beltartalmi értékénél fogva magas cukortartalommal bír, és a foszfortartalma is magas – ismerteti Szekeresné Szabó Szilvia dietetikus.
Ez utóbbi azért veszélyes, mert túlzott fogyasztása például kalciumhiányt okozhat, sőt, a foszfor nagy mennyiségű és tartós fogyasztása akár mérgezéses tünetekhez is vezethet, úgymint a máj, a vesék és a szív elzsírosodása és a vörös vérsejtek nagymértékű szétesése.
– A cukor gyorsan felhasználható energiaforrás, amely „vészhelyzetekben”, nagyon nagy éhség, illetve sportolás, kirándulás, szellemi tevékenység esetén segíti a szervezet munkáját, de hosszú távú energiaszükséglet fedezésére nem alkalmas. „Üres kalóriának” is nevezik, hiszen egyéb, a szervezet számára értékes tápanyagot nem tartalmaz. Túlzott felvétel esetén a cukor zsírrá alakul a szervezetben, ami elhízáshoz vezethet. A túl sok cukor fogszuvasodást is okozhat. Emésztése már a szájüregben elkezdődik, megváltoztatva ezzel a nyál pH-ját – fűzi hozzá a PTE Táplálkozástudományi Tanszékének munkatársa.
A chips, bár némelyik változat igen ízletes, és ha egyszer megkóstoljuk, utána csak faljuk, faljuk, szintén tiltólistán szereplő élelmiszer. Főleg a gyermekétkeztetésből kell(ene) száműzni.
– A chipsek tápanyagaránya nem egyenletes, nátriumtartalma magas, tartósítószert és egyéb adalékot tartalmaznak, magas transz-zsírsav tartalommal bírnak. A transz-zsírsavak a biológiailag inkább hátrányos tulajdonságú telített zsírsavakkal azonosak – mondja a dietetikus. – Éppen ezért a chips és a kóla fogyasztását a szülőknek a gyermekek étkezésében a lehető legkésőbb szabad megengedni.
H
elyettesítő csemegék
Amíg hatással vagyunk gyermekeinkre, és ízlésüket mi magunk is formálni tudjuk, a szakember szerint ajánljunk nekik a kóla helyett frissen facsart vagy 100%-os gyümölcsleveket, zöldség- és gyümölcslé mixeket, présnedveket, turmixokat. Kisgyermekeknek egyéb szénsavas üdítőitalok sem javasoltak! A chipset helyettesíthetjük például almaszirom chipsszel, kölesgolyóval, aszalt gyümölcsökkel.
Édesség helyett
Az sem ritka, hogy egy-egy tábla csokoládé tűnik el pillanatok alatt a kisgyermekek bendőjében. Szintén a magas cukortartalom miatt kerülni kell az ilyen eseteket. Szekeresné Szabó Szilvia az alábbi ajánlást állította össze az édesség után sóvárgó gyermekek szüleinek. A zsíros, vajas, vajkrémmel töltött sütemények, a zsiradékban gazdagabb, fehér lisztből készült sütik, a linzer-, leveles-, vajastészta alapú, valamint a bő zsírban sült tészták (fánk) helyett inkább az alábbiak kerüljenek az asztalra:
• gyümölcssaláták, gyümölcsös pudingok, gyümölcshabok, aszalt gyümölcsök
• túrós, diós, mákos pékáruk
• sovány vagy félzsíros túróval készített édességek, pl. Túró Rudi, túrókrémek, piskótás túrótorták
• elsősorban barna lisztből készült gyümölcsös sütemények
• rétesek, pl. túrós, meggyes, diós, mákos, tökös-mákos
• gyümölcsös lepények, pl. cseresznyés, meggyes
• teljes őrlésű, barna lisztből készült, különböző ízesítésű palacsinta
• gyümölcsös müzlik, müzliszeletek, reggeli gabonapelyhek
• gabonafélék (pelyhek, rizs, köles) és gyümölcsök felhasználásával készült édességek
• teljes értékű gabonatermékből készült kekszféle, puffasztott gabonaszelet, extrudált kenyér (Abonett, Ham-let)
• tejdesszertek (krémtúró, joghurthab, puding)
