Alapesetben is több százezer forintos bírságra számíthat az, aki kiadja lakását, viszont adózni már „elfelejt” a kapott díjból. Az adóhivatal újabban hirdetések, feljelentések alapján ellenőriz és bírságol kamatostul.
Sokan adják ki feketén lakásukat, házukat albérlőiknek Pécsett. Mindez több szempontból is kockázatos. Egyrészt vita esetén védtelenebb a főbérlő, másrészt a NAV is megbüntetheti.
– Elég egy házsártos szomszéd vagy a bérlő és a bérbeadó közötti elszámolási vita és a feketéző bérbeadó máris az adóhivatal célkeresztjében találhatja magát. Tavaly és idén is több esetben buktak már meg Pécsen olyanok, akik kiadott lakásuk után nem fizettek adót – mondja Barlai Krisztina, a hivatal régiós szóvivője.
A NAV szerint tömegesen érkeznek közérdekű bejelentések hozzájuk, amelyekben ingatlan adózatlan bérbeadására hívják fel a figyelmet. A pécsiek ugyanis különösen szeretik feljelentgetni egymást, ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk már.
– A mulasztás sokba kerülhet. Akár milliós ráfizetést is eredményezhet, ha valaki eltitkolja a lakáskiadásból származó jövedelmét, míg a befizetendő adó összege egy átlagos lakás esetén, éves szinten pár tízezer forint – mondja Barlai.
Amennyiben bizonyítható az adóelkerülés, mulasztási bírságot szabnak ki a megállapított adókülönbözet és adóbírság, illetve késedelmi pótlék mellé. Ez több százezer forinttól kezdődik, de meghaladhatja az egymilliót is.
Egy átlagos pécsi panellakás 40 ezer forintos bérleti díja után egyébként 16 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni, a bevételt pedig a májusi szja-bevalláskor kell feltüntetni a bevételeknél. Így évente legfeljebb nagyjából 80 ezer forint az adó, mert költségek címén a bevétel tíz százalékára nem vetnek ki közterhet.
De választhatja azt is a bérbeadó, hogy tételes költségelszámolással él, amikor a bevételből levonhatják a javítási, karbantartási, felújítási munkákra fordított összeget, továbbá az értékcsökkenés összegét is. Ebben az esetben a költségeket dokumentumokkal, számlákkal kell igazolni. Ha elég költség gyűlik össze, akár „le is nullázhatja” a bevételt. Ez azonban szintén felkelheti a hivatal érdeklődését.
Az ellenőrzések során az adóellenőrök felkeresik az ingatlanokat, meghallgatják a jelenlegi és volt albérlőket, szomszédokat, egyéb tanúkat. Mindezek után ellenőrzik a kibocsátott bizonylatokat és az összegyűjtött információkat, összehasonlítják az adózó személyi jövedelemadó-bevallásában szereplő adatokkal.
