A diplomás fiatalok foglalkoztatási rátája az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent, amiben a válság is szerepet játszott, a folyamat azonban korábbról eredeztethető – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzésében, amely megállapítja, azt is, hogy a korai iskolaelhagyók aránya alacsonyabb az uniós átlagnál, és a fenti időszakban 2,6 százalékkal javult.
A Magyarország 2011 című, most közzétett kiadványban kiemelték: a munkanélküliség kockázata az elmúlt évtized elejétől nőtt, és 2009-től keveset változott. A többi képzettségi szinthez viszonyítva a pályakezdő diplomás, 20-24 éves korcsoport munkanélkülisége is magas.
Kifejtették: a népesség iskolai végzettsége az elmúlt években tovább javult, és a munkaerő-felmérés adatai szerint 2011-ben a 25–64 évesek több mint egyötöde rendelkezett főiskolai vagy egyetemi diplomával, 31 százalékuk legmagasabb iskolai végzettsége az érettségi, ennél valamivel alacsonyabb a szakiskolai vagy szakmunkás végzettségűek aránya (29 százalék).
Alacsony képzettséggel, azaz legfeljebb befejezett általános iskolai végzettséggel a népesség 18 százaléka rendelkezett. 2005 és 2011 között a felsőfokú végzettségűek aránya 4 százalékponttal emelkedett.
Jelentős változás, hogy hat év alatt több mint 5 százalékponttal csökkent a legfeljebb 8 osztályt végzettek aránya. Az elemzésben rögzítették, hogy az oktatási rendszerben tanulók számát a tankötelezettség ideje alatt alapvetően a demográfiai folyamatok határozzák meg. Az iskoláskorú népesség csökkenése ugyanakkor negatívan befolyásolja az oktatási intézmények fenntarthatóságát.
Kitértek arra, hogy a felsőoktatásban a hallgatók számának növekedése az elmúlt évtized második felében megállt, azóta kisebb ingadozásoktól eltekintve stagnál, 2011-ben valamelyest emelkedett. Megállapították, hogy a felsőoktatás expanziójának lelassulása a jelentkezők számának 2005 és 2008 között tapasztalható jelentős mértékű visszaeséséből adódik.
A felsőoktatásban végzettek száma ugyanakkor kisebb ütemben emelkedett, mint a felvetteké, ennek egyik oka a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga hiánya.
A felsőoktatás képzési területek szerinti szerkezete is változott az elmúlt években, a műszaki, a természettudományi, az egészségügyi területek és a szolgáltatás súlya erősödött, miközben a tanár- és az agrárképzésé csökkent.
A KSH az elemzésben megállapította, hogy a foglalkoztatás és az oktatás problémái szorosan összefonódnak. Az iskolának elsősorban az alapkészségek elsajátítását kell biztosítania, de emellett a piacgazdaságban eladható, a mai (pontosabban a vélelmezett jövőbeni) munkáltatói igényeknek megfelelő tudást is nyújtania kell. Végül a nem kognitív készségek fejlesztése és a gyermekek szocializációjának elősegítése, nevelésük is éppúgy a feladata – rögzítették.
A közoktatás területén az óvodák számának csökkenése mellett az óvodai férőhelyek és a beíratott gyermekek száma emelkedett az elmúlt években, az ellátásban jelentős területi egyenlőtlenségek mutathatók ki.
Az általános iskolások száma a demográfiai folyamatoknak megfelelően csökkenő, közöttük a napközi otthonos ellátásban és étkeztetésben részesülők aránya jelentősen emelkedett 2005 és 2011 között.
A középfokú intézményekben tanulók száma a képzési idő meghosszabbodása miatt a csökkenő gyermeklétszám ellenére sem változott az elmúlt évtized végéig. 2011-re azonban már ezekben az iskolákban is tapasztalható a gyermeklétszám visszaesése. A szakiskolások aránya 2007 óta újra nő, a gimnazistáké stagnál, míg a szakközépiskolák népszerűsége kismértékben tovább csökkent, bár még ma is ezt az iskolatípust választják legtöbben – állapították meg.
Vannak kivételesen jó iskolák, de az egyenlőtlenségek újratermelődése szinte kézzelfogható – olvasható a dokumentumban.
Az OECD-tagországok között készített kompetencia-felmérések (PISA) szerint Magyarországon az egyik legerősebb a tanulók teljesítményében a szülői háttér hatása. Ugyanakkor pozitívumként értékelhető, hogy a korai iskolaelhagyók aránya alacsonyabb az uniós átlagnál, és az elmúlt tíz évben 2,6 százalékponttal javult. (Korai iskolaelhagyóknak azokat a 18–24 éves fiatalokat nevezik, akik nem rendelkeznek középfokú végzettséggel, illetve szakképzettséggel, és nem vesznek részt semmiféle képzésben.)
Az összegzés kitér arra is: a gyermeklétszám csökkenése következtében sok kistelepülésen romlik a gazdaságos üzemeltethetőség lehetősége.
A most közzétett, Magyarország, 2011 című kötetben bemutatják a társadalom legfontosabb jellemzőit, népesedési viszonyokat, a munkaerőpiac tavalyi alakulásának fontosabb tényeit és folyamatait, valamint az életkörülmények alakulását; képet adnak a hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatokról, valamint a nemzetgazdaság fontosabb ágazatainak teljesítményéről, és röviden áttekintik a környezet állapotát, illetve az energiatermelés és -felhasználás alakulását.
