Elménk egy kis szelete mindig akcióra vágyik – üldözésre, rejtélyre, titokzatosságra, eltűnésekre, gyilkosságra és a felszabadító megoldásra. Jó, ha agyunk kattog és kizárja a hétköznapi monotóniát. Egy történet, egy szereplő, akibe bele tudunk szeretni és együtt tudunk gondolkodni vele. A krimi tehát kell! Hol keressük azonban a nagybetűs élményt? Ajánlunk egy-két haláli olvasmányt.
– A krimi elválaszthatatlan része az „igazi” irodalomnak. Az író azért szeret krimit írni, mert ezen az ártatlan módon élheti ki káros ösztöneit. Ha van valami rossz az életében, kiírja magából. Nem gyilkol, de gyilkolna… Ugyanakkor ravaszul rejtvényt építget, labirintusba csalja az olvasót, aztán a végén ki is vezeti belőle – mondja Nemere István, a magyar krimiirodalom ikonja.
Milyen lehet a krimi?
A krimi, vagyis a bűnügyi regény műfaja is rendkívül szerteágazó. Megkülönböztetünk detektívregényt (Sherlock Holmes, Miss Marple, Poirot stb.) és kemény krimit (hard-boiled), valamint beszélhetünk még politikai krimiről, jogi krimiről és rendőrségi krimiről. A bűnügyi regénynél a határok elmosódnak, keveredhet akár sci-fi-vel vagy horrorral is.
– Amikor az egyetemen elkezdtem a krimi köré szerveződő szemináriumokat tartani, akkor azt vettem észre, hogy a női hallgatók többsége meglehetősen kiábrándult volt, amikor a kemény krimiről, az úgynevezett hard-boiled iskola szövegeiről kezdtünk beszélni. Valószínűleg idegen volt számukra a klasszikus, rejtvényközpontú iskolától eltérő elbeszélésmód, és számomra is érthető módon, nem találták kellőképpen szórakoztatónak e regények tipikus női szereplőit: a buta „szőkéket” és a végzet asszonyát – mondja Tóth Orsolya egyetemi adjunktus.
A krimi választása azonban száz százalékosan egyénfüggő! Ahány ember, annyi lehetőség. Azonban ha egyszer belekezdünk az olvasásukba, rögtön tudni fogjuk, hogy mi passzol a legjobban a mi ízlésvilágunkhoz. Ezért kezdjük inkább a legelején, az örök klasszikusoknál, majd haladjunk a kemény krimin keresztül a kortárs írókig.
Örök klasszikusok
– Sir Conan Doyle: Sherlock Holmes történeteit, Agatha Christie összes művét, és a műfajalapítónak tekintett Poe-novellákat nem hagynám ki az örök klasszikusok listájáról. Leginkább azért, mert folyamatosan át- és továbbírják őket. Elegendő csak megemlíteni a Sherlock Holmes-történetek új filmváltozatát. A krimi-műfaj éppen ezért egyre izgalmasabb – így Tóth Orsolya.
Ajánló
[note note_color=”#e49a49″]A krimi-klisék át- és továbbírása iránt érdeklődőknek Andrea Camilleri A prestoni serfőző című művét ajánljuk. A valós tényelemeken alapuló tizenkilencedik századi történet viharos eseményei magával ragadóak, magukba foglalnak mindent, ami szem-szájnak ingere: titokzatos gyilkosságok, korrupció, maffia és egy nagy adag rejtély. (Libri: 1995.-)
A történelmi krimik kedvelőinek Steven Saylor történetei közül a Holtak méltósága című művet ajánljuk. A brutális sorozatgyilkosságok nyomába eredő főhős története baljós, de magával ránt. A már-már horrorba áthajló krimi rendkívül izgalmas bemutatása a főszereplő küzdelmének – a gyilkossal és saját elméjével is. (Bookline.hu: 3383.-)
A könnyedebb történetek kedvelőinek pedig Miklós Ágnes Kata: Bűnös szövegek című esszé-kötetét ajánljuk, mely leginkább a krimi történetéről szóló átfogó és finoman ironikus munka. Segít eligazodni a műfaji sokféleségek között, jól körülhatárolt típusok mentén beszél szerzőkről, elbeszélői fogásokról. A könyv végigolvasása során a detektívek típusai, a „női krimi” kérdésköre, a „könyvek között zajló” nyomozás kérdésköreibe egyformán betekintést nyerhetünk, a krimi klasszikusait és új hullámainak szerzőit figyelve. (Alexandra Könyváruház: 2700.-)[/note]
