Immáron 95 esztendeje annak, hogy 1920. június 4-én a trianoni békeszerződés aláírásával a magyar területek kétharmada, és a magyar állampolgárok egyharmada került jelenlegi határainkon túlra. A tragikus eseményre a Nemzeti Összetartozás Napján Pécs-Vasason is megemlékeztek, az igazságtalanságra pedig ezen a napon a városi honosítás adott reményteli választ, hiszen Pécsett újabb határon túli magyarok tették le magyar állampolgári esküjüket.
A trianoni békeszerződés eseményeire emlékeztek Pécs-Vasason június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján. Ezt a napot, a trianoni békeszerződés aláírásának napját, az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a diktátum eredményeképp elcsatolt magyar területeken élők iránti szolidaritás emléknapjává.
A vasasi templomban tartott hagyományos, immáron 12. ünnepélyes trianoni megemlékezés kezdetén Ruzsicsics Ferenc, a Vasasi Szent Borbála Egyesület elnöke elmondta, hogy a békeszerződés tragikus eredményét a magyarok megtanulták kitartással, és reményteli jövőbetekintéssel viselni. Hangsúlyozta továbbá, hogy az elszakított területeken élő magyaroknak tudniuk kell, hogy „az anyaország kapui nyitva állnak”.
Őri László, Pécs alpolgármestere a megemlékezésen elmondta, hogy Trianon után a magyar nemzet halála, melyet akkoriban sokan félve vártak, nem következett be, hiszen a nemzet él és napról-napra erősödik. A Nemzeti Összetartozás Napján pedig – folytatta – emlékezni kell a példátlanul igazságtalan, és politikailag indokolatlan szerződés következményére, mely akár az ország megsemmisülését is elhozhatta volna.
Kiemelte, hogy a gyász mellett fontos, hogy a bizakodás és a remény is „átjárja az emlékezők szívét”, hiszen rengeteg még az elcsatolt területeken élő magyarok támogatásához köthető tennivaló és feladat. Több százezer határon túli honfitársunk küzd a magyar nyelv megőrzéséért és autonómiájukért, a Magyarországon élőknek pedig meg kell találniuk a mindennapi életükben az olyan lehetőségeket, melyekkel küzdelmüket segíthetik – emelte ki az alpolgármester.
Az olyan apró, de hatékony lépések, mint például a horvátországi magyar diákok pécsi gyerektáborokban történő megvendégelése, vagy akár a Határtalanul! program – melynek során az állam több millió forinttal támogatja az elcsatolt területekre kiránduló hazai iskolások utazásait – nagy segítséget jelentenek, hangsúlyozta a városvezető.
Rendkívül fontos lépés a trianoni tragédia feldolgozásában az alpolgármester által tavaly, hagyományteremtő céllal kezdeményezett városi honosítás is. Őri László elmondta, hogy a honosítás is olyan ünnepi – ráadásul sajátosan pécsi – esemény, melyet szintén mindig egybe kell kötni az emlékezéssel. A trianoni döntésre ugyanakkor a magyar nemzet a kormány nemzetpolitikai törekvéseinek köszönhetően méltó választ adott, hiszen a pécsi honosítások során hazánk mindig új magyar állampolgárokkal gyarapodik és gazdagodik. Idén a Nemzeti Összetartozás Napján tíz határon túli magyar tette le állampolgári esküjét a Városházán, köztük felvidékiek, délvidékiek, és székelyföldiek.
Ezáltal – hangsúlyozta Őri – a határon túli honfitársainak így ismét nemzetünk, közösségünk tagjaivá válnak, nemcsak lelkükben, hanem közjogi értelemben véve is. Pécsett már több mint 600-an tették le az állampolgársági esküjüket.
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.
