Jogi személynek minősítené az Országgyűlést a fideszes Varga István, rendezve ezzel a parlament jogállásával kapcsolatos, régóta húzódó problémát.
A kormánypárti képviselő az új országgyűlési törvény javaslatához benyújtott módosító indítványával deklarálná a jogszabályban, hogy az Országgyűlés jogi személy, indoklásul pedig felidézi a Legfelsőbb Bíróság (LB) – mai nevén Kúria – 2002-ben hozott ítéletének indokolását, amelyben az LB rámutatott: „nem szerencsés az Országgyűlés jelenlegi sajátos jogi helyzete, ami valóban súlyos jogértelmezési kérdésekre adhat okot”.
A bíróság – folytatta – kifejtette azt is, hogy „kívánatos lenne, ha a jogalkotó törvényben szabályozná a közjogi intézmények, például az Országgyűlés, a kormány jogi helyzetét”. Mindezek alapján indokolt a parlamentről szóló törvényben rendelkezni a jogállásról, és kimondani, hogy az Országgyűlés jogi személy, amelyet a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek, és kötelezettségek terhelhetnek – zárta magyarázatát Varga István.
Az LB-nek a képviselő által hivatkozott, 2002. novemberi felülvizsgálati döntése Faragó Lajos magánnyomozónak az úgynevezett megfigyelési ügy kapcsán jó hírnév megsértése miatt a parlament ellen indított személyiségi jogi perében született és azt mondta ki, hogy az Országgyűlés ellen nem indítható per. Az úgynevezett megfigyelési ügy 1998 augusztusában pattant ki Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése nyomán, mely szerint a Horn-kormány idején közpénzekből törvénytelen és titkos adatgyűjtés folyt fideszes politikusok ellen.
