Április közepén elkezdődtek Baranyában az őzszületések, a napokban már egyre több, mindössze másfél kilós gidával lehet találkozni a bokrok tövében. Bár elsőre gyengének és betegnek tűnnek az állatkák, tilos őket megérinteni, „megmenteni”, ugyanis a természetes közegéből kiemelve kisvártatva elpusztulhatnak.
Az elmúlt években rendkívüli mértékben megszaporodtak az őzek, a legfrissebb adatok szerint országunkban közel 382 ezer, Baranyában több mint 12 ezer őz él. Egy részük az emberhez közeli erdőrészekben, házakhoz közeli területeken, kertekben hozza világra 1-3, ritkán 4 gidáját. Nem ritka, hogy kíváncsiságból, vagy puszta jóindulatból megesik a bozótosban rejtőzködő őzgidákon a turisták, erdőjárók, pécsiek szíve, és megsimogatják őket, esetleg hazaviszik, vagy a szakemberek segítségét kérik. Ez az állatoknak azonban a gyakran a halált jelenti.
– Az őzgidák április és július között jönnek a világra, nagy többségük május-júniusban. A születést követően az édesanya nem lehet minden percben a gidák mellett, hiszen táplálkoznia kell, és az ő feladata a ragadozók távoltartása is. Ez idő alatt a kicsi ösztönösen megbújik a magas fűben, bokrok alatt. Ha ilyenkor ember talál rá a gidára, betegnek, elesettnek tűnhet, ugyanis nem menekül – mondja Andricz Bertold, a pécsi állatkert szakmai igazgató-helyettese.
A gidák ösztönszerűen próbálnak menekülés helyett beleolvadni a környezetükbe, és megvárni, amíg elmúlik a veszély. Éppen ezért elesettnek, betegnek tűnhetnek, és könnyen meg lehet őket simogatni.
– Mivel ezek az állatkák még szopósak, ezért kiemelni őket a természetes környezetükből halálos is lehet számukra. Ha mégis túlélik a viszontagságokat, az „ember nevelte” őzek felcseperedve életveszélyesek lesznek. A suták kevésbé, de a bakok rendkívül agresszívek lesznek, emberre kifejezetten veszélyes állatokká válnak. Sok haláleset fűződik kezelhetetlen, ember nevelte őzekhez – avat be Andricz Bertold.
Az sem megoldás a szakember szerint, hogy első életévük végén, az ivarérés után szabadon engedjük őket, hiszen ezek az állatok már nem tudják megállni a helyüket az erdőben, hamar elpusztulnak. A legtöbb, amit tehetünk, hogy békén hagyjuk a magányos, anyja nélkül megtalált gidát. Andricz Bertold elmondta, hogy az édesanya akkor is a közelben van, ha nem úgy tűnik, és abban a pillanatban, ha elmegyünk, visszatalál a kicsihez.
Farkas Tamás, a Misina Természet- és Állatvédő Egyesület elnöke szerint évente legalább egy tucat gidát hoznak a menhelyre.
– Ha megfogjuk, megsimogatjuk az őzeket, az édesanyja már nem fogja visszafogadni. Ezért is problémás „megmenteni” a gidákat, no meg azért, mert felnevelve életképtelen lesz az emberhez hozzászokott állat – mondja Farkas Tamás, majd hozzáteszi, hogy fűnyírás, fűkaszálás közben is érdemes kiemelten figyelni a megbújó apróságokra.
