Pécs és a Mecsek kéz a kézben jár együtt. A városból nézve a Mecsek gyönyörű, biztonságérzetet adó látványa nyugtatja meg a pécsieket, a Mecsekről pedig felejthetetlen élmény lenézni Pécsre, fürkészni az utcákat, látványosságokat, a sürgő-forgó embereket. Ahhoz pedig, hogy a középhegységről a lehető legkényelmesebben tudjunk gyönyörködni a város és a várost övező táj látványában, elengedhetetlen az a jó pár kilátó, melyeket az idők során a Mecsek egyes pontjaira emeltek. Vegyük hát egy kicsit jobban szemügyre ezeket az építményeket, hiszen a legtöbbjük mögött igazán érdekes történetek állnak.
István-kilátó
A Jakab-hegyi földsánc nyugati részén emelt kilátó Pécs legrégibb ilyen épülete. Az 593 méter magasban álló kilátót 1892-ben húzatta fel az ekkor mindössze két éve létező Mecsek Egyesület kérésére Szeifritz István kormányzókanonok, akiről a kilátót elnevezték.
A toronyba egy külső lépcsőn keresztül juthattak fel a turisták, de csak úgy, ha a Jakab-hegyi vadászházból elkérték hozzá a kulcsot. Érdekesség, hogy a toronyban volt egy vendégkönyv is, melybe 1894-ben – amikor még a mecseki túrázás gyerekcipőben járt – már 600 természetjáró írt. A kilátót 1975-ben felújították ugyan, mára azonban újra romos, életveszélyes állapotban van.
Bátai István lapunknak elmondta, hogy a legjobb dolog, ami ezzel az elhanyagolt toronnyal történhetne, ha a pécsiek és a pécsi városvezetés összefogna a felújításáért, Pécs első kilátója ugyanis megérdemelné a törődést.
Zsongor-kő
A pécsiek egyik legkedveltebb kirándulóállomása a Zsongor-kő. A Kővágószőlősre és Cserkútra néző sziklakiszögellés nem a szó szoros értelmében vett kilátó, hiszen a látványosan kinyúló követ „csupán” egy korláttal látták el, amin a mai napig olvasható a keletkezés dátuma: 1892.
A Zsongor-kő tehát már több mint 120 éve biztonságos kilátópont, melyhez egy szintén ősöreg, mégis időtálló lépcső vezet, melyet 1904-ben építettek.
Flóra-pihenő
Kevesen tudják, hogy a Dömörkapu mellett 1911-ben épült kőkilátónak volt egy fából készült elődje, egy fapavilon, amit 1893-ban emeltek a Bertalan-sziklán.
Ezt a fatornyot az a Zellerin Mátyás építette, aki 1892-ben Pécs új vízvezetékét is létrehozta. Miután egy 1909-es vihar kidöntötte, a fakilátó egy újabb híres pécsinek, Hamerli Józsefnek köszönhetően menekült meg, és született újjá kőkilátóként 1911-ben. Hamerli édesanyja emlékére nevezte el a kis bástyaszerű építményt Flóra-pihenőnek. Ezután közel 100 évvel újították fel először, azóta néhány részletet leszámítva úgy áll a szép emlékű vidámpark mögött, ahogy régen.
Zengő-kilátó
A Zengő-kilátónak elég hányatott sorsa volt. Első és második „változata” fából készült, azonban mind az 1895-ös, mind pedig 1929-es fatorony idővel az enyészeté lett, ráadásul a korabeli beszámolók alapján a kilátók alig nyúltak magasabbra a környező fáknál, így tehát funkciójuknak sem nagyon tettek eleget.
Az a kilát, amit ma a Zengőn találhatunk, nem is igazán kilátó, hiszen egy geodéziai mérőtoronyról beszélünk. A méteres toronyba ugyan fel lehet menni, a lépcsők állapota viszont hagy némi kívánni valót maga után.
Kiss József-kilátó
A Kiss József-kilátóra már nem mindenki emlékezhet, ugyanis az 1908-ban a Misinára épített 15 méteres kilátót 1967-ben lebontották a TV-torony építése miatt.
Amíg állt, a Mecsek Egyesület titkáráról elnevezett tornyot egy őr vigyázta, még őrháza is volt. A kilátóban egy Zsolnay Miklós által készített dísztábla is helyet kapott, melyet ma már a TV-toronyban láthatunk.
János-kilátó
A Tubesen található János-kilátóból több is akadt az idők során. Az elsőt 1910-ben emelték (de már az 1800-as évek végén tervezték) Rauch János, a Mecsek Egyesület későbbi alelnökének tervei alapján.
Ezt a 9 méteres tornyot azért kellett lebontani 1981-ben, mert a közelébe épült katonai állomáson elkezdtek attól tartani, hogy a kilátóból nézelődő természetjárók elkapnak néhány hadititkot.
Az új, 22 méteres kilátó megépítésére – melynek kilátószintje 16 méternél van – 1995-ig vári kellett, a körülményessé váló munkának köszönhetően viszont az átadására csak 2001-ben került sor.
Kis-Tubes-kilátó
A több mint fél évszázada, 1959-ben felhúzott Kis-Tubes-kilátót 30 évvel a geodéziai mérőtorony megépítése után emelték.
Ha a Zengő második tornyát nem vesszük igazi kilátónak – noha ki lehet látni róla – akkor a vasbeton Kis-Tubes-kilátó 49 éves szünet után az első, új helyen épült mecseki kilátó. Persze nem csak ezért látogatja megannyi turista, hiszen az egyik legszebb kilátás is innen nyílik a városra.
Tévétorony
Természetesen a Misina dísze, a tévétorony sem maradhat ki, mégis csak Pécs ikonikus épületéről beszélünk. A tornyot 1968-ban építették Vízvárdy István építész vezetésével, Söpkéz Gusztáv statikus és Thoma József építéstechnológiai szakember tervei alapján.
A torony 1973-ban nyílt meg, Magyarország legmagasabb épületeként. Eredetileg 176 méter magas volt, 1996-ban azonban az országszerte híressé vált építmény új antennát kapott, amivel 197 métere nőtt. Mi persze nem mehetünk fel ilyen magasba, a valaha szebb napokat megélt torony-étterem ugyanis 72 méternél található, a kilátószintre további 3 métert kell még felfelé sétálni.
A Kiss József-kilátó említett Zsolnay-domborműve itt látható, a baranyai természetjárás 100 éves évfordulójára készített emléktáblával egyetemben.
Jakab-hegyi kilátó
A Jakab-hegyi kilátó rendhagyó épület, ugyanis ez magaslati pont a pálos kolostor romjai mellett 1947-ben épült új pálos kolostor tornya.
Mivel azonban 1951-ben a szerzetesrendeket feloszlatták az országban, a kolostor félkész maradt. A Mecseki Erdőgazdaság megragadva a kínálkozó lehetőséget, 1985-ben kilátót és egy esőbeállót is készített az elhagyott épület maradványaiból.
Sós-hegyi kilátó
A Buzás Endre tervei nyomán 1988-ban épült Sós-hegyi kilátó talán azért hasonlít egy római őrtoronyra, mert a közelében pont egy ehhez hasonló római őrtoronymaradvány volt, amit aztán a Remeterét mellett vezető út építésekor letaroltak.
Balázs-pihenő kilátópont
Hogy kilátó-e a Szatyor Győző által tervezett, 2003-ban épített Balázs-pihenő, vagy sem, azt mindenki döntse el maga, de az tény, hogy a tettyei sziklafalra épült kis pavilonból kitűnő panoráma nyílik a városra.
Nem csoda hát, hogy a Mecsek Egyesület már 1982-ben is vitt ide túrázókat, a remek kilátást akkor viszont csak padokról lehetett élvezni. A pihenőhely Balázs József pécsi erdészről kapta a nevét.
A cikk Dr. Bátai István pécsi orvosnak a gyűjtése alapján készült, aki a Mecsek Egyesület oszlopos tagja is.
