Egy fontos, hiánypótló kötet jelenik meg december 15-én Pécs történetéről, mely a várost a török hódoltság idején mutatja be. A nyolckötetesre tervezett Pécs monográfia harmadik részében, a Pécs Története III. – A hódoltság korában (1543–1686) című kötetben megtudhatják, mi lett a jelentős középkori város sorsa 1543 után: virágkort vagy pusztulást hozott Pécsre a török uralom. A könyvből 5 részletet mutatunk be a PécsMa.hu-n, második cikkünkből az derül ki: mi történt ez idő alatt Pécs keresztény lakosságával.
Akik távoztak
Számszerűen nem tudjuk megmondani, hányan választottak új lakóhelyet maguknak 1543-ban. Eltűnt a körülbelül háromszáz klerikus döntő hányada, akik közül jó néhányan a püspöki udvar mozgását követve Pozsonyban kötöttek ki. Őket követte a katonaság egy része […] Csárai Mátyás két évvel később Váradon bukkant fel. A németség teljes egészében eltűnt a városból – legalábbis neveik nem szerepelnek az oszmán összeírásokban –, ám esetükben végképp nem tudjuk, hogy hányan élhettek a városban. […]
A harmadik nagyobb költöző csoport a városban élő magyar nemesség és tehetősebb polgárság volt […] Időben egyre távolodva már azt is nehéz kibogozni, hogy vajon valóban a város elestekor menekültek el, vagy már korábban elszármaztak, esetleg csak később döntöttek a távozás mellett. Kaproncán már viszonylag korán megjelentek, ahogy Gabicz András is Pozsonyban. […] Luka József, aki jobb híján elment a schmalkaldeni háborúba, és ha már részt vett a mühlbergi csatában 1547. április 24-én, ő fogta el János Frigyes szász választófejedelmet, akit több helyen is megsebesített.
Akik maradtak
Az oszmán közigazgatás mindent megtett a meghódított lakosság helyben tartására. Ez összevágott a városban maradtak érdekeivel, akik csak túl szerették volna élni a hadjárat viharait, és abban bíztak, hogy az élet hamarosan visszatér a normális kerékvágásba. E várakozásukban az idő múlásával egyre nagyobb mértékben csalatkoztak, hiszen tartós béke sosem köszöntött erre a vidékre, ám ezt az 1540-es években még nem tudhatták.
A lakosok megkönnyebbülve tapasztalhatták, hogy adóztatás terén a lehető legkevesebb
módosítást szeretné bevezetni az új kormányzat, és a helyőrség közel ezer fős kontingensének fenyegető közelségét leszámítva nincsenek a láthatáron az életet fenekestől felforgatni akaró elképzelések. […]
A [külvárosok] suburbiumok közül ekkor a nyugati kerület volt a legnépesebb a
maga 139 háztartásával. Azaz a szigeti külváros már biztosan létezett a késő középkorban is, hiszen ekkora lakosság összeköltözésére pár év nem lett volna elegendő. Utána Malomszeg volt a legnépesebb 144 összeírttal és az ebből következtethető 117 háztartással. A maradék 329 – ha az összes többi városrészt a falakon belül képzeljük el – a belvárosban volt, a helyben maradó pécsieknek tehát nem kellett elhagyniuk házaikat a hódítás utáni években. […]
A jegyzékek alapján komoly fluktuáció jellemezte Pécs keresztény társadalmát a 16. század közepén, így sokan eltűntek az újabb és újabb összeírásokból.
A kötetet december 16-án 16 órakor mutatják be egy online esemény keretében, melyre regisztrálni ide kattintva tudunk.
Az egyébként december 15-én megjelenő harmadik kötetet most kedvezményesen rendelhetjük elő: ha december 24-ig vásárolnánk meg, az árból 25 százalék kedvezményt biztosít a Pécs Története Alapítvány.
Bizonyára szép ajándék lenne a fa alá mindazoknak, akik érdeklődnek a történelem iránt és szívesen olvasnának Pécs történetéről.
(x)
