Rezgő zseb, ingerültség és fáradtság. Csak pár jele annak, hogy telefonunk nagyobb szerepet tölt be életünkben, mint hinnénk. A Pécsi Tudományegyetem kutatói viszont vizsgálják, hogy pontosan miért is alakulhat ki mindez. Jó hír: a problémára már gyógymód is létezik!
Kezdjük egy sokkoló adatsorral: egy átlagember naponta 3-4 órát tölt el közösségi médiahasználattal, amit nagyrészt a mobilja előtt görnyedve tesz meg. Ennél még durvább, hogy a fiatalok (a 30 év alattiak) akár 6 órát is képesek eltölteni így, ami hétvégén – mivel akkor nincs iskola – meg is duplázódhat. De inkább leírjuk: napi 12 óra a közösségi hálón!
nomofóbia – már kifejezés is van arra, amikor valaki elszakítva érzi magát a mobiltelefonjától.
Kialakult a nomofóbia!
A pszichológusok figyeltek fel arra a jelenségre, hogy hogyan viselkednek azok, akik el vannak szakítva az online világtól. Erre már kifejezés is létezik, a nomofóbia, azaz a no-mobile-phone fóbia.
fantomrezgések, kialvatlanság, folyamatos pörgés?
Tünetek:
– a fantomrezgések esete: amikor azt érzi valaki, hogy a mobiltelefonja rezeg a zsebében, de nem is érkezett hívás. Ez egy olyan tünet, amit a pszichológiai igények hatására produkál a testünk. Leegyszerűsítve: elképzelt érzet jön létre, mert annyira hozzánőttünk a telefonunkhoz.
– feszültség (missing out érzés): hogyha lemarad valami információról, kimarad valamiből, tehát olyan, mintha nem is létezne.
– fáradtság: azok a fiatalok, akik nappal nem tudják kellően leellenőrizni a közösségi médiafelületeket, éjjel pótolják azt. Felmérések bizonyítják, hogy ezek a fiatalok sokszor csak napi 2-3 (!) órát alszanak. A probléma gyakran összefügg a túlzott energiaital-fogyasztással.
Van megoldás?
A Pécsi Tudományegyetem kommunikációs szakembere, Guld Ádám szerint azonban van megoldás. Az utóbbi három-négy évben Magyarországon is megjelentek azok a szakpszichológusok, akik ilyen tünetekkel rendelkező fiatalokkal foglalkoznak. Emellett pedig kezd létrejönni egy olyan trend és szubkultúra, amiben pont az ellenkezője történik. Azaz, hogy visszavonulnak a közösségi médiából és az okostelefonok világából az emberek. A természethez közelednek.
Veszélybe került a pincér és szakács szakma, átalakulhat az orvosképzés?
– Elég furán hangzik, de a felfokozott mobilhasználat miatt több szakma is veszélybe került az elmúlt években – számolt be róla Guld Ádám. A pécsi kommunikációs szakember kutatásai során több olyan munkaadóval találkozott, aki a munkavállalók felmondásáról számolt be, mert azok nem használhatták a telefont munkavégzésük alatt. Ennek persze fizikai gátjai is voltak, nem csak a főnöki szigor. Például egy pincér, egy szakács nehezen tud munka közben elvonulni mobilozni.
– Volt olyan, aki amiatt mondott fel, mert nyolc órán keresztül elvágva érezte magát a közösségi felületekről, ezért úgy érezte, szinte nem is létezik. Rosszul volt ettől – mondja Guld Ádám. A kommunikációs szakember gyorsan hozzá is teszi: az oktatásban lehetnek a legnagyobb változások.
– Az orvosképzésben például akkora a tananyag, hogy a megváltozott figyelemmel és tanulási képességgel rendelkező hallgatók már képtelenek befogadni ezt a mennyiséget. Így komolyan kell foglalkozni azzal a kérdéskörrel, hogy egyszerűsíteni kell mindent amiatt, mert a fiatalabb generáció nem képes vagy inkább nincs ideje tanulni – mondja Guld Ádám.
És a munkahelyen mi a megoldás?
Már vállalati vezetőket is oktatnak arra, hogyan kezeljék a fiatal munkavállalóikat. Guld Ádám szerint azok a vezetők és cégeik sikeresek, ahol nem megtiltják, hanem éppen ellenkezőleg, segítik a közösségi médiahasználatot.
OLYAN TEREKET HOZNAK LÉTRE A MUNKAHELYEN, AHOL 3-4 ÓRÁNKÉNT 20 PERCRE EL TUDNAK VONULNI A MUNKAVÁLLALÓK!
– Nem egy olyan cégről tudok, ahol külön helyiséget hoztak létre arra, hogy szupergyors internettel a munkavállalók meg tudják nézni a közösségi médiaoldalaikat, mert akár így jobban is teljesíthetnek – mondja.
