A kutatók szerint lehetetlen megfordítani itthon a népességfogyást.
A hazai népesség demográfiai jellemzőiről és alakulásáról beszélt az MTA statisztikai és jövőkutatási minikonferenciáján Tóth G. Csaba, a KSH Népességtudományi Intézetének volt főmunkatársa, aki kutatótársával, Obádovics Csillával kiszámolta, hányan élnek majd Magyarországon 2050-ben, milyen lesz a korszerkezet, és hogyan alakulnak az egyes régiók adatai – számolt be róla a 24.hu a 444 alapján.
Riasztó a kép.
A demográfusok modellje szerint a népességszám 2050-re 8,5 millióra eshet, ami 2020-hoz képest 13 százalékos csökkenést jelent, több mint kétszeresét az elmúlt 30 évének. A magas termékenységi forgatókönyv megvalósulása esetén szűk 30 év múlva 8,8 millióan leszünk, a népesség „csak” 10 százalékkal fogy. Migráció nélkül 8,2 millióra csökken a lélekszám, ami 16 százalékos mínuszt jelent.
A kutatók szerint megállíthatatlan és egyre gyorsul a népesség fogyása, az ütemét legfeljebb csak mérsékelni lehet.
Mint írják, ennek alapvetően a korszerkezet az oka: a magyar az egyik legidősebb társadalom, és ez alapvetően határozza meg a következő évtizedekben a népesség alakulását.
Hosszú távon elkerülhetetlenül tovább csökkenhet a születésszám, és a közelebbi jövőben is csak a legoptimistább forgatókönyv szerint nőhet kicsit, átmeneti jelleggel. A népesség fenntartásához szükséges 110 ezres éves születésszám lehetetlen, Tóth azt is hozzátette: a realitás az, hogy 80 ezer alá zuhan. A halálozások éves száma minden modell szerint évi 130 ezer fölött fog megállni valamikor 15 év múlva, aztán kezd majd csökkenni – foglalta össze a lap.
