Megválasztották az év madarát és az év kétéltűjét. Akik 2024-ben a legtöbb szavazatot kapták: a böjti réce és a sárgahasú unka.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el „Év madara” programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a böjti réce nyerte – számolt be nemrég az MME oldalán.
A böjti réce viszonylag kis termetű vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal érkezik. Hazánkban egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát, így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 forint – írják.
Leggyakrabban mocsárréteken, a nedves réteken, a szikes tavakon, a nyílt vizekkel tarkított és ritkás növényzettel benőtt tocsogókban és az elöntött mezőgazdasági földeken telepszik meg.
Az év kétéltűje
A sárgahasú unkával leginkább középhegységeinkben kirándulva találkozhatunk – ismertette az MME.
Fennmaradása több tényező miatt is veszélyben forog, így tehát nem véletlenül választotta az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2025-re az „Év kétéltűjének”. A sárgahasú unka robusztus testfelépítésű, hátoldala szürkésbarna, a bőrét tüskés szaruszemölcsök borítják. A sárgahasú unka hasi foltjai élénk citromsárga vagy halványsárga színűek, összefüggőbbek, mint a vöröshasú unkáé, és a hüvelykujjra is ráterjednek.
Magyarországon a hegy- és dombvidéki vizes élőhelyeket kedveli. A Dunántúlon megtalálható az Alpokalján, az Őrségben, a Zalai-dombságban, a Zselicben, a Mecsekben is.
