Kedden elsőfokú ítélet várható a Budapest Környéki Törvényszéken a hat halálos áldozatot követelő romagyilkosságok ügyében, ahol a titkosszolgálatok szerepét parlamenti bizottság vizsgálta, és a nyomozás korábbi szakaszában három gyanúsított hónapokat töltött ártatlanul előzetes letartóztatásban.
A vád szerint a négy férfi 2008 és 2009 nyara között lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal támadt romák otthonaira. Kislétán és Tiszalökön egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon, miközben felgyújtott házukból menekültek. Kislétán egy 13 éves lányát egyedül nevelő asszonyt végeztek ki sörétes puskával otthonában, éjjel álmában. Életveszélyesen meglőtt kislánya testébe másfél száz sörétszem fúródott.
A nyomozás során három tarnabodi roma fiatal a romagyilkosság ügyében ártatlanul töltött 11 hónapot előzetes letartóztatásban, amiért első fokon a polgári bíróság 2-2, illetve 2 és fél millió forint kártérítést ítélt meg nekik. A három fiatalt a 2008. szeptember 29-ei tarnabodi támadás után tartóztatták le.
Előbb több tízmilliós, majd a 2009. augusztus 3-i kislétai gyilkosság után 100 milliós nyomravezetői díjat ajánlottak fel a hatóságok. 2009. augusztus 10-én Sólyom László köztársasági elnök tárgyalt a kialakult helyzetről Bajnai Gordon miniszterelnökkel, majd arra figyelmeztetett: robbanásig feszült a helyzet a romagyilkosságok miatt, és ha nem körvonalazódik megoldás, „nem lesz érezhető a szolidaritás, akkor valóban robbanásveszélyes helyzettel állunk szemben”, amely nem cigányügy, egész Magyarország stabilitását érinti. A romák megvédése becsületbeli ügy.
A négy feltételezett elkövetőt ezután két héttel kézre kerítették a hatóságok.
A nyomozás közben nemzetbiztonsági szálak is felmerültek. Kiderült, hogy az egyik vádlottat szélsőséges nézetei miatt éveken át figyelte a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), egy másik vádlott pedig – aki korábban szerződéses katona volt – a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) fizetett ügynöke, és a gyilkosságsorozat közben is találkozott tartójával. E vádlott korábbi menyasszonya és testvére a rendőrség polgári alkalmazottja, sógora pedig aktív rendőr volt.
Ficsor Ádám – aki Gyurcsány Ferenc kabinetfőnökéből lett 2009-ben néhány hónapig a Bajnai-kormány titokminisztere volt – akkoriban elismerte: „az NBH-nál követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb megtalálhatták volna a gyanúsítottakat”.
Az ügyben vizsgálódó parlamenti bizottság 2009-es jelentése szerint a feltárt hiányosságokért az NBH akkori főigazgatóját, Laborc Sándort személyes felelősség, míg a rendellenes működésért Szilvásy György és Ficsor Ádám korábbi minisztereket politikai felelősség terheli. A történtek miatt a kormányváltás után egy embert elbocsátott a KBH-t felügyelő Honvédelmi Minisztérium, a katonai főügyészség ugyanakkor nem látott okot a vizsgálódásra.
A parlamentben szólalt fel Kállai Ernő kisebbségi ombudsman 2009. február 24-én és a jelen lévő 20-30 képviselőkhöz fordulva azt hangoztatta: „nyomatékosan felszólítom önöket, hogy a társadalom minden érdekelt szereplőjének bevonásával azonnal dolgozzanak ki etnikai béketervet, nem semmitmondó nyilatkozatokat, hanem azonnal megvalósítható, az egész társadalom számára érhető, konkrét intézkedési terveket”.
Az akkori szabályozás szerint az ombudsmannak az éves beszámolókon túl rendkívüli helyzetben volt lehetősége felszólalni a parlamentben, amire az országgyűlési biztosi poszt 1995. évi létrejötte óta ez az egyetlen példa volt.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2010 őszén visszautasította az Amnesty International emberi jogi szervezet egyes megállapításait a romákat ért támadásokkal kapcsolatban, így például azt, hogy a magyar hatóságok képtelenek a veszélyeztetett közösségeket megvédeni.
A büntetőper megkezdése előtt néhány nappal, 2011 márciusában az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága megtárgyalta az Erőszakos cselekmények a romák ellen című vitaanyagot, és arra hívta fel a figyelmet: minden jóakaratú embernek össze kell fognia, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg a romák elleni sorozatgyilkosság. Állásfoglalásuk szerint mindenkinek a saját területén érdemes önvizsgálatot tartania: tettekkel, szavakkal vagy mulasztásával hozzájárult-e ahhoz, hogy ez a bűncselekmény-sorozat megtörténhetett.
A 2011. március 25-én kezdődött elsőfokú büntetőperben az ügyészség három vádlottat többszörösen minősülő rasszista indíttatású emberöléssel vádol tettesként, és rájuk tényleges életfogytiglant kér, míg a vád szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő negyedrendű vádlottra határozott időtartamú fegyházat. A vádlottak ugyanakkor tagadták bűnösségüket a személyi sérüléssel járó cselekmények ügyében.
A büntetőperben több mint másfélszáz tárgyalást tartott a törvényszék öttagú bírói tanácsa. 2013 elején az egyik védőt ki kellett zárni az évek óta tartó eljárásból, mert egy közeli hozzátartozója részt vett az egyik kényszerintézkedéssel kapcsolatos döntés meghozatalában. A kényszerű ügyvédváltás miatt az eljárás egy szakaszát meg kellett ismételni, másfél hónapon keresztül több tucatnyi tárgyalás telt el azzal, hogy a bíróság az addigi keletkezett jegyzőkönyveket ismertette.
Augusztus 2-a a roma holokauszt mellett a második világháború óta fajgyűlölet áldoztául esett emberek, így a romagyilkosságok áldozatainak emléknapja is. 2009-ben ezen napon volt a kislétai támadás.
A romagyilkosságok ihlették Fliegauf Bence magyar-német-francia koprodukcióban, amatőr szereplőkkel készült, fiktív elemeket is tartalmazó Csak a szél című filmjét, amely több rangos nemzetközi elismerést kapott.
