Miközben megerősített rendőri állomány kereste a romák elleni támadások elkövetőit, a tarnabodi fegyveres és Molotov-koktélos támadás miatt majd egy évig ártatlanul fogva tartottak három tarnabodi roma fiatalembert, őket gyanúsítva a sorozat-bűncselekménnyel; az érintettek azt mondták az MTI tudósítójának: a velük történtek miatt már nem bíznak a hatóságokban, és abban is kételkednek, hogy a valódi elkövetők állnak a bíróság előtt.
A Heves megyei Tarnabodon – ez volt a bűncselekmény-sorozat negyedik helyszíne – 2008. szeptember 29-re virradóra támadtak Molotov-koktélokkal és sörétes fegyverekkel az azóta már bíróság előtt álló debreceni férfiak, hogy félelmet keltsenek a romákban.
A célpontot ugyanakkor elvétették, mert nem roma emberek házaira rontottak rá.Az eset után alig 12 órával a kommandósok elfogtak három helybéli roma fiatalt, és azonnal meggyanúsították őket a bűncselekmény elkövetésével. „Megalapozott gyanúval” 11 hónapon át fogva tartották őket, annak ellenére, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a romák sérelmére elkövetett sorozattámadás részeként kezelte a tarnabodi esetet. A megalapozott gyanút egy azóta hamisnak bizonyult tanúvallomás támasztotta alá, és a ruházatukon talált lőpormaradvány, amely elfogásukkor a kommandósok öltözékéről kerülhetett rájuk.
Miközben az NNI 120 fős külön egysége az akkori államfő által „az ország első számú közellenségeinek” nevezett tetteseket kereste, a bűncselekmények egyre szaporodtak és súlyosbodtak, és a sok tízmillió forintos nyomravezetői díj kitűzése sem vezetett eredményre. Végül a kilencedik támadás, a kislétai gyilkosság után, 2009. augusztus 21-én Debrecenben fogták el a feltételezett elkövetőket. A 11 hónapon át fogva tartott roma fiatalok az MTI tudósítójának elmondták: folytatólagos gyanúsítotti kihallgatásuk során háromszor voltak poligráfos vizsgálaton, ahol a nyomozók a galgagyörki és a piricsei támadásokról is faggatták őket, szabadulásuk előtt 3 héttel meg is gyanúsították őket ezekkel a cselekményekkel. Mint mondták, arra is rá akarták bírni őket a rendőrök, tegyenek terhelő vallomást egymásra.
Ügyvédjük, Magyar Elemér szerint „alattomos módszerekkel” nyomoztak védencei ellen: a rendőrök sorozatos házkutatásokat tartottak, egy ízben pedig – „hamis pénzt keresve” – az egyik őrizetes testvére házának udvarát is felásták, azt remélve, ott megtalálják a lövöldözéskor használt fegyvereket. A fiatalok szüleik és más rokonai ellen pedig azért folytattak nyomozást a rendőrök, mert azt gyanították, azért, hogy hozzátartozóikat mentsék, újabb hasonló támadásokat követtek el. Így azt feltételezték, ők hajtották végre a nagycsécsi és tatárszentgyörgyi két-két áldozattal járó támadást is. Ezt a lehetséges nyomozati szálat Petőfi Attila, az NNI akkori vezetője a most bíróság előtt álló vádlottak elfogása után több sajtónyilatkozatában el is ismerte.
Miután a sorozattámadás feltételezett elkövetőit elfogták a rendőrök, a roma fiatalok kálváriája még nem ért véget: egyiküket egy ki nem fizetett 10 ezer forintos szabálysértési bírsága miatt két nappal később engedték ki, majd kábítószerrel való visszaélés miatt eljárást indítottak ellenük. A három fiatal a 11 hónapos fogva tartás miatt fejenként 7,8 millió forintos kártérítési keresetet nyújtott be, az ügyben május 12-én lesz elsőfokú ítélet az egri bíróságon.
A Tarna utca nem roma lakói, akik elszenvedték a támadást, ugyancsak azt mondták: csalódtak a hatóságokban. Az MTI tudósítójának arról panaszkodtak, hiába ígértek nekik segítséget, az máig nem érkezett meg. A 72 éves Blahó Béláné, akinek házát Molotov-koktéllal meggyújtották, ablakait sörétes puskával szétlőtték, azt mondta: kapott egy új ablakot, az egyik szobáját pedig kifestették, de a sörétek még mindig ott vannak a szekrényében, a szobák falaiban, és azóta senki sem nézett feléje.
