Mindössze a termőterület ötödén vetettek Magyarországon jó minőségű, ellenőrzött búza vetőmagot, ami a Gabonakutató Nonprofit Zrt. szerint rontja a mennyiségi és minőségi kilátásokat és élelmiszerbiztonsági szempontból is aggályos – írja az MTI.
A szegedi Gabonakutató csütörtöki közleménye rámutat: a gazdálkodók többsége még mindig a visszavetés mellett dönt, vagyis az általa aratott, nem minősített kalászost veti el újra. A visszavetett búzából lényegesen, 15-25 százalékkal többet kell használni, mint a fémzárolt, minőségi vetőmagból.
A közlemény idézi Szilágyi Lászlót, a Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját, aki elmondta: a hatósági zárral ellátott zsákokban kapható vetőmag megfelel a szigorú európai és hazai minőségi előírásoknak, garantált a csírázóképessége, fajtatiszta, csávázott és fokozottan ellenálló a betegségekkel szemben. Ismertetése szerint tavaly a teljes őszi búza vetésterület mindössze 20 százalékába került fémzárolt vetőmag, ami az elmúlt két évtized legrosszabb aránya, miközben a nyugat-európai átlag 50 százalék fölött van.
Az ügyvezető igazgató rámutatott: egy hektár bevetése fémzárolt vetőmaggal alig 20 ezer forintos költséggel jár, ez mindössze 10 százaléka a búza termelési költségének, mégis sokan éppen a vetőmagon spórolnak. Az az általános tapasztalat, hogy ha adott évben magas áron lehet eladni a búzát, akkor a gazdák értékesítik, és fémzárolt magot vesznek a következő vetéshez. Az idei évi aratás a többszöri csapadék következtében megkésett, a megázott búzákból félretett saját vetőmagot visszavetni igen kockázatos – figyelmeztet a közlemény.
