Ritecz Szilvia keramikus-oktatástechnikust, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium munkatársát május közepén menesztették állásából rendkívüli felmentéssel, arra hivatkozva, hogy nem végezte el a rábízott fertőtlenítési munkát. A Civil Kurázsi díjjal kitüntetett Ritecz Szilvia bíróságra viszi az ügyet, melyről részletesen beszámolt lapunknak.
Ritecz Szilvia keramikus közel 32 éven keresztül dolgozott a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnáziumban, a pedagógiai munkát segítette oktatástechnikusként. Május közepén hívták be a pécsi tankerületi központba, ahol közölték vele, hogy rendkívüli felmentéssel megszüntetik közalkalmazotti jogviszonyát. Az indok az volt, hogy nem végezte el az intézmény helyettes igazgatója által rábízott, az érettségit előkészítő – sem munkaköréhez, sem munkaköre jellegéhez egyébként nem tartozó – tanterem- és folyosó-fertőtlenítési munkát, melytől fizikailag rosszul lett, valamint hogy a munkaideje lejárta előtt hagyta el munkahelyét. Esetében a Klebelsberg Központ szerint a pécsi tankerület jogszerűen járt el, ugyanakkor Ritecz Szilvia szerint ez közel sem így történt, ezért a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének közbenjárásával bíróságra viszi ügyét.
Mint mondta, április 28-án hívták be az iskolába (addig távoktatási keretek között végezte munkáját), ahova belépve a takarítónő tudatta vele, hogy az érettségi vizsgák lezárulásáig a tantermek fertőtlenítése lesz a feladata. Azért a takarítónő közölte vele ezt, mert az intézmény igazgatóhelyettese, aki ekkor már az iskolában volt, állítólag nem érte el – mondta Ritecz Szilvia. Csak egy védőkesztyűt kapott és egy számára ismeretlen vegyszert tartalmazó permetezős flakont, amivel harmadmagával egymás után végig kellett fertőtlenítenie öt tantermet. Szájmaszkot nem kapott. A szertől fulladni, köhögni kezdett, szemei begyulladtak. A szernek otthon nézett utána, a Poli-Farbe nevű fertőtlenítőről pedig kiderült, hogy zárt térben alkalmazva egyszerre mindössze egy négyzetméternyi felületet lehet vele kezelni. A használati útmutatóban is az állt, hogy ha a szert szakszerűtlenül használják, súlyos szemirritációt és légzési zavarokat okozhat. A fertőtlenítés során ennek ellenére több teremben kellett minden berendezési tárgyat lefújnia vele, de zárt folyosókon is használni kellett.
Semmilyen előzetes, hivatalos tájékoztatást nem kapott sem e-mailben, sem telefonon (noha a távoktatási rendszer bevezetése miatt folyamatosan elérhető volt), sem személyesen arról, hogy ilyen munkát kell elvégeznie, ahogy a szakszerű fertőtlenítés mikéntjéről sem kapott eligazítást. Azt sem ellenőrizte senki, hogy a fertőtlenítés hogyan megy a termekben – mondta.
Itt ki kell térni arra, hogy az érettségit megelőző héten – a fertőtlenítés előtt – Ritecz Szilvia az iskola titkárnője által küldött levélben azt a szemrehányást kapta, hogy az igazgatóhelyettes több napja kereste telefonon (április 24–27-ig), de azt nem veszi fel. Ezért – mint mondta – mikor április 28-án bement az iskolába, ellenőrizte az iskolában megadott telefonszámát, ami a több mint 4 éve működő, jelenlegi telefonszáma (a titkárságon és a portán is ez a szám volt megadva). Ha ezen a számon hívta volna az igazgatóhelyettes, felvette volna, de kiderült, hogy egy régi telefonszámot hívott, amit már évek óta nem használ.
Ezután másnap megkereste az igazgatóhelyettest problémájával, valamint azzal, hogy van olyan krónikus betegsége, amelyre tekintettel nem végezne fertőtlenítési munkákat, továbbá jelezte azt is, hogy két idős hozzátartozót is ápol. A járványidőszakban zajló érettségik idején ilyen feltételekkel a legtöbb iskolában következmények nélkül távol maradhattak az oktatók, sőt, sokszor ezt külön kérték is dolgozóiktól az intézmények, saját és mások egészségnek védelme érdekében. Ritecz Szilvia esetében ez nem így történt, elmondása szerint az igazgatóhelyettes jelzésére közölte vele, hogy ha tényleg van krónikus betegsége, akkor menjen táppénzre. A háziorvos ilyen indokkal nem tudta kiírni.
– Keramikusként a takarítás nem áll tőlem távol, a műhelyben mindig rendet tartok, rendszerető ember vagyok. Nem a takarítással van bajom, de itt nem egy közönséges felmosásról volt szó. Mivel rosszul éreztem magam, ezért mondtam azt, hogy ezt a munkát többet nem tudom csinálni – mondta.
A fentiek okán április 29-én kérte az intézmény vezetőségétől, hogy más munkaterületre osszák be. Az igazgatónak címzett levelében leírta, hogy felhívta az igazgatóhelyettes figyelmét arra, hogy a vele szemben tanúsított eljárás nem volt szabályos, mivel nem kapott előzetes tájékoztatást arról, hogy a munkakörétől eltérő munkát kell végeznie, sem arról, hogy azt milyen módon, milyen szerrel, milyen óvintézkedések keretei között és milyen védőfelszerelések biztosításával kell elvégeznie. Mivel mindennek ellenére elvégeztették vele a termek fertőtlenítését, Ritecz Szilvia a vele történteket levelében elfogadhatatlannak nevezte.
Ritecz Szilvia a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez fordult, ahol közölték vele, hogy a munka törvénykönyvében foglaltak alapján joggal utasíthatja vissza az egészségét veszélyeztető munkát. A szakszervezet a nő ügyében egyből a munkaügyi központhoz fordult, munkaügyi ellenőrzést indítottak el az iskolában. Minderről az intézmény igazgatóját Ritecz Szilvia az említett levelében tájékoztatta. A következő héten megjelent egy tényleges takarítószemélyzet, akik átvették a fertőtlenítési munkákat. Hogy miért nem takarítók végezték alapból is ezt a munkát, nem tudni.
Ezután, az érettségik első napján a pécsi tankerület igazgatója, Páva Péter és a tankerület jogásza megjelentek az intézményben, de sem a szakszervezet bejelentése, sem pedig az azt megelőző események kapcsán sem kérték ki Ritecz Szilvia véleményét. Ritecz Szilvia a továbbiakban az iskolai könyvtárosának segített egészen felmentéséig.
Május 13-án a pécsi tankerület épületébe rendelték, ahol az iskola igazgatóhelyettese, a tanügyi referens, valamint a tankerületi központ jogásza várták előkészített felmondási papírjaival. A dokumentumokban az állt, hogy azért menesztik, mert megtagadta a ráosztott fertőtlenítési feladatot és korábban hagyta el munkahelyét. Döntéshelyzet elé állították: vagy aláírja a közös megegyezéses távozásról szóló dokumentumait (melyeket a találkozón meg nem jelent Páva Péter korábban már aláírt), vagy rendkívüli felmentéssel menesztik. Nem fogadta el a közös megegyezést, a papírokat pedig átvitte a szakszervezet jogászának és levelet írtak Hajnal Gabriellának, a Klebelsberg Központ elnökének, a döntés felülvizsgálatát kérve.
Ebben a levélben kiemelte, hogy azonnali felmentését valótlanságokkal indokolják: mivel a fertőtlenítés után napokig a könyvtárban dolgozott a könyvtárossal együtt, és mivel nem kapott további fertőtlenítési feladatot, nem is tagadhatta meg annak elvégzését. Az iskola könyvtárosa keddenként és szerdánként dolgozott az érettségi időszakában, 8–14 óráig, így ezt a munkarendet tartotta Ritecz Szilvia is. Egyébként a könyvtári munka kapcsán sem kapott semmilyen eligazítást sem szóban, sem írásban arról, hogy meddig kell bent lennie az amúgy üres iskolában (ahova a többi „technikai” dolgozónak sem kellett bemennie minden nap). A levélben emellett kitér arra is, hogy menesztésének napján a tankerületi találkozó során nem adtak lehetőséget számára ügyének jogi képviselő jelenlétében történő megvitatására sem: kategorikusan közölték vele, hogy megszüntetik a közalkalmazotti jogviszonyát, amelyhez az ő jelenléte is elégséges. Felmentése ezért véleménye szerint jogellenes retorzió a munkaügyi ellenőrzés elindításáért – írta Hajnal Gabriellának. Itt említi meg azt is, hogy az intézményben korábban is elrendelték neki és kollégái számára is a munkakörükhöz nem tartozó feladatok elvégzését, ezeket a munkákat azonban soha nem tagadta meg.
A Klebelsberg Központtól azt a választ kapta, hogy sem a központ, sem a pécsi tankerület nem talált olyan indokot ügyében, aminek fényében felül kellene bírálniuk a meghozott döntést. Mint írták Ritecz Szilvia a védőkesztyű képében megkapta a fertőtlenítéshez szükséges védőfelszerelést, a fertőtlenített termeket pedig szellőztették. A fertőtlenítőszer és az elrendelt fertőtlenítés menete így álláspontjuk szerint az egészségét közvetlenül és súlyosan nem veszélyeztette.
Ezért Ritecz Szilvia jogorvoslatért és kártérítésért a bírósághoz fordul. Jövedelme az eljárás végéig nem lesz, elhelyezkedése a jelenlegi körülmények között reménytelen. Ha megnyeri a pert, a tankerületnek 32 évnyi munkaviszony után kell végkielégítést fizetnie neki.
– Persze, ha lehajtom a fejem és fertőtlenítek, akkor lehet, hogy nem rúgnak ki. Sokat gondolkoztam az ügyön, de egyszerűen nem tehettem mást, mert az igazságérzetem nem hagyta. Nem tűröm az igazságtalanságot, ezért vittem bíróságra az ügyet – mondta.
Ritecz Szilvia felmentése után már be sem léphetett az iskolába, ahol számos személyes tárgya és munkaeszköze volt. Mint mondta, egy munkatársa közölte vele, hogy a portások utasításba kapták, hogy ne engedjék be. Mikor végül bemehetett az intézménybe, az igazgatóhelyettes utasítására egy iskolai dolgozó figyelte, hogy „nehogy elvigyen valamit, ami nem az övé”.
– Furcsa volt, hogy miközben vittem el a dolgaimat, a kollégáim nem szóltak hozzám egy szót se, de én ezzel nem tudok mit csinálni, nem fogom ezért rosszul érezni magam. A lelkiismeretem tiszta. Nagyon szerettem az iskolában dolgozni, nagyon jó közösség része lehettem. Nagyon sok jó emlékem van az itt eltöltött 32 évből, mintha az otthonom lett volna ez a hely. Nem gondoltam, hogy ennyi idő után így, ilyen méltatlan körülmények között kell majd távoznom – mondta Ritecz Szilvia.
A pécsi tankerület ellen Ritecz Szilvia ügyével együtt jelenleg még két bírósági per van folyamatban. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete 2017 óta már öt tankerület ellen indított pert nyert meg, a tankerületnek ezekben az ügyekben eddig több mint 12 millió forintot kellett fizetnie kártérítésekre, költségtérítésekre, perköltségre – tudtuk meg a szakszervezettől.
Ritecz Szilviát az igazságtalansággal szemben tanúsított bátor kiállásáért – Vezsenyi Lászlóval, a „vasalódeszkás testnevelővel” egyetemben – a szakszervezet Civil Kurázsi díjjal tüntette ki.
A szakszervezet mindemellett egy Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének és Hajnal Gabriellának írt levelében kezdeményezte Páva Péter menesztését több – a fentiekhez hasonló – jogellenes munkáltatói intézkedése miatt, valamint azért az idén áprilisban nagy sajtóvisszhangot kapott levele miatt, melyben „vörös brigádoknak” nevezte a pécsi tankerület azon pedagógusait, akik nem voltak hajlandók érettségifelügyeletet vállalni a koronavírus-járvány tetőpontjának idején. A megjegyzés – mint írja a szakszervezet – „minden bizonnyal dr. Maruzsa Zoltán elhíresült Vörös Hadsereg Frakciót említő, szintén elfogadhatatlan kijelentésére épített, megsértve ezzel nemcsak a pécsi, hanem az ország más pontján élő olyan pedagógusokat is, akik felelősen gondolkodva nem kívánták kockáztatni sem mások, sem a maguk egészségét, életét olyan esetben, amikor létezett abszolút kockázatmentes megoldás.”
Ritecz Szilvia ügyével kapcsolatban megkerestük a művészeti gimnázium igazgatóját, aki azt a választ küldte lapunknak, hogy „nem kíván élni a nyilvánosság lehetőségével.”
Többek között arra lettünk volna kíváncsiak, hogy oktatástechnikusuk miért nem kapott semmilyen hivatalos tájékoztatást, kérést arra vonatkozóan, hogy mi lesz a feladata, hogy miért pont őt osztották be a fertőtlenítési munkára, és hogy azt miért nem takarítószemélyzet végezte. Megkérdeztük továbbá, hogy miért táppénzre küldték, ha krónikus betegsége is van, és jelezte, hogy két idős hozzátartozót ápol, és hogy mindennek ismeretében miért kellett így is bemennie az intézménybe a vírusjárvány idején.
