A rovásírás atyjaként emlegetett Forrai Sándor több évtizedes írástörténeti kutatásait összegzi az a vándorkiállítás, amely 2011. január 15-ig látható a pécsi Művészetek és Irodalom Házában.
,,Elérkezett annak az ideje, hogy rovásírásunk nemzeti önismeretünk javítására végre közkinccsé váljon, elsősorban a tanulóifjúság számára. Ugyanakkor régi mulasztásokat is kell pótolni, hogy ősi írásbeliségünkről, műveltségünkről, ősi kultúránk egyik bizonyítékáról a nyugati népek is tudomást szerezzenek – írta Forrai Sándor 1990-ben. A tanár, írástörténész, rovásírás-kutató református presbiter munkásságát bemutató vándorkiállítás az EKF-év egyik záróeseményeként nyílt meg december 15-én a pécsi Művészetek és Irodalom Házában.
– Mi, akik Pécsett, Baranyában, a kultúrák találkozásának különleges színterén élünk, tudjuk, hogy a kultúrák együttműködésére roppant nagy szükség van a XXI. század társadalmaiban. Ám miközben a Szent István-i intelmeket fontosnak véve, befogadó nemzetként próbálunk napról napra gyarapodni és gazdagodni, arra is nagyon oda kell figyelnünk, hogy a saját nemzeti identitásunk szegletköveit komolyan a kezünkben tartsuk – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő, a pécsi önkormányzat Oktatási és Kulturális Bizottságának elnöke. Emlékeztetett rá: korábban sokan megmosolyogták azokat, akik ősi írásbeliségünkkel, a rovásírással foglalkoztak. Pedig itt az ideje – mondta a politikus -, hogy közelebb vigyük az emberekhez. Türelmesen, személyes példákon keresztül. Társadalmasítanunk kell elvesztett hagyományainkat. S ha egy szelíden bátorító kultúrpolitika időszaka következik most Magyarországon, akkor eljuthatunk oda, hogy ezeket az értékeket végre a helyükön tudjuk kezelni. Ehhez tesz meg egy fontos lépést e kiállítás – összegzett Hoppál Péter.
A tárlat Forrai Sándor elméleti és gyakorlati munkásságának eredményeit tárja a közönség elé, több mint százhúsz táblakép és magyarázó szöveg, valamint rengeteg rovásírásos lelet bemutatása révén. Központi tárgya a Dunántúl első ilyen emlékeként Pécsett előkerült kő, melyre 1984-ben bukkant Kárpáti Gábor régész a középkori Benedek-rendi templom temetőjének területén. E XIII-XIV. századból származó, 7,6 centi magas és 6 centi széles kő ma is értelmezhető feliratot tartalmaz. A lelet eredetijét a Régészeti Múzeumban őrzik, itt annak hiteles másolata látható. Előkerülése óta nem találkozhatott vele a nagyközönség, így nem is válhatott valós történelmi önismeretünk előmozdítójává – mondta a megnyitón Őriné dr. Fodor Márta, a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület vezetőségi tagja, a kiállítás szervezője.
A bemutató 2011. január 15-ig várja a látogatókat.
