45-ről 30 percesre csökkenhet a tanórák hossza az általános iskolák első és második évfolyamán a kormányzati elképzelések szerint. A diákok terheltségét akarják ezzel enyhíteni, bár az iskolában töltött idő ezzel nem lesz kevesebb.
Az órák időtartamának redukálásával a tanítók szabadon dönthetnek, mit kezdjenek a kisdiákokkal a pluszidőben. Mivel a 2013-as Nemzeti Alaptanterv (NAT) túl sok lexikai anyagot tartalmaz, ezért a pedagógusnak nincs elég ideje az elsajátított tudás alkalmazására, gyakoroltatására.
A 2018 elején életbe lépő új NAT már korrigálná ezeket a hibákat, de reményeik szerint addig is az óra tartamának csökkentése és a nagyobb önrendelkezési lehetőség pozitív irányba mozdítja el a tanítás hatásfokát.
Goldmann-né Fehér Hajnalka pécsi gyerekpszichológus egyértelműen támogatja a tervezett módosítást.
– Egy gyerek figyelme az alsós korosztályban körülbelül 25-30 percig tart, utána már hanyatlik, érdeklődését veszti. Ezért tökéletes ez az ötlet – mondta.
A pszichológus szerint óriási a szakadék az óvoda és az iskola között. – Az óvoda egyértelműen a játék alapú oktatásra helyezi a hangsúlyt, az iskolába kerülve azonban 45 percig a padba vannak kényszerítve a diákok. Ez nagyon megerőltető a számukra. Egy jó pedagógus tudja, mennyit segít egy kis mozgás, játék, az energia levezetése a következő tanóra érdekében – tette hozzá.
A Pedagógusok Szakszervezete már korántsem ennyire lelkes. A PSZ Baranya megyei elnöke, Bittnerné Tóth Krisztina úgy nyilatkozott, remekül hangzik a bejelentés, ám kivitelezhetetlen, ráadásul teljesen máshol kell keresni az oktatásban, a kicsik leterheltségében rejlő problémát.
– Gondoljunk csak bele: egy általános iskolában az alsó és a felső tagozat diákjai egy épületben vannak. Ha a kisebbek korábban szabadulnak, eluralkodik a káosz a folyosókon, hangzavar közepette pedig nehéz az idősebbeket tanítani. Ráadásul teljesen külön csengetési- és órarendet igényel a dolog. Gyakorlatban nem lehet kivitelezni mindezt – magyarázta Bittnerné.
Véleménye szerint a leterheltség kulcsa a feleslegesen sok tananyag. Teljesen az elméletre helyezik a hangsúlyt, tömködik a gyerek fejébe a tudást, a gyakorlat, az alkalmazás pedig szinte nincsen. Ezért csökevényesednek el az alapvetően fejlesztendő kompetenciák, készségek. Ne a tanóra legyen 30 perces, hanem a tananyag – azt pedig gyakorlás követheti.
