Szálkás test, kicsattanó egészség, fiatalos öltözködési stílus, közvetlenség. Ezek jellemzik Rovó Attilát, a pécsi Eurodance Tánc- és Modellstúdió alapítóját, vezetőjét. A még ma is aktív táncost, sugárfizikust többek között arról kérdeztük, kik, miért táncolnak nála, mit tegyünk a tunyulás ellen, s hogyan kaphat még ma is szerepeket táncos musicalekben.
– Úgy öltözik, mint egy tizenéves, de könnyed mozgásával fizikumukat le is pipálja. Ha a paksi atomerőmű sugárfizikusaként dolgozna ma, akkor is így nézne ki?
– Valószínűleg, hiszen a munkámat mindig jól ki tudtam egészíteni a tánccal, a mozgással. Bár soha nem vágytam Paksra, sugárfizikusi végzettségemnek megfelelően inkább Pécsen, az uránbányánál, majd a tisztiorvosi szolgálatnál dolgoztam. Gyerekkoromban tornáztam, tánciskolába jártam, majd – a középiskolát kivéve – végigkísérte az életemet a mozgás, a tánc, a balett, az edzés.
– Sokan sportnak sem tartják, mások – például egyik-másik tizenéves fiú szerint – „másnak” bélyegzik meg a táncos lábú srácokat. Mégis mi jó van a táncban?
– Huszonhárom éve dolgozom együtt óvodásoktól a felnőttekig sokféle emberrel, akik betérnek hozzánk, így jól ismerem ezeket a megjegyzéseket. A tánc az élet több területén jelen van, egyrészt sport, testfejlesztés, ami személyiségfejlődést eredményezhet, másrészt a kultúra része; egy táncolni képes ember kaphat magabiztosságot, tekintélyt, könnyebben tud kapcsolatot teremteni másokkal. Ránézésre könnyednek tűnnek a mozdulatok, ám a háttérben komoly edzések, erőfeszítések zajlanak, ha a modern táncokról van szó. A fiúknak csak tanácsolni tudom, hogy egyszer próbáljanak felkapni egy feléjük száguldó 50-60 kilós hölgyet, majd pörgessék meg a csípőjük körül. Megtudják, mennyire könnyű, vagy éppen fizikumot próbáló dolog táncolni. Nem utolsósorban csajozásra, pasizásra is remek a tánc, hiszen az összejáró közösségekben rengeteg ismeretség jön létre.
– Az idők változnak, a számítógép, az internet nagy vonzerőt jelent a fiatalokra. Egy táncstúdió mit vesz ebből észre?
– Huszonhárom éve folyamatosan működik az Eurodance, s azt mondhatom, mindig volt akkora vonzereje, hogy jöjjenek hozzánk. Jelenleg is százan táncolnak nálunk, s szerencsére azt mondhatom: nem ment ki a divatból az efféle mozgás, ráadásul a srácok színpadi szerepet is kapnak bizonyos időközönként, ami jó hívószó. Nehezebb megszólítani a fiatalokat, ez tény, de a csatlakozók kétharmadának a tánc tölti ki a délutánjait, ami jó aránynak számít. Nem utolsósorban van sikerélmény, vannak egyéni érdemek, az erőfeszítések kézzelfogható eredményeket hoznak egy-egy versenyen, fellépéskor. A hagyományos sportágak között kevesebb ilyen van.
– Hány éves korig lehet ropni?
– Élő példaként elmondhatom, hogy ötvenöt évesen is minden olyat meg tudok csinálni, amit a fiatalok, sőt szaltót is vetek, ha a szükség úgy hozza. Mivel oktatom a táncot, meg sem engedhetem magamnak a lazulást; persze az egész mentalitásom összeférhetetlen lenne a lustasággal, a mozgás mellőzésével. Több bemelegítésre van szükségem, no meg figyelek az életmódomra.
– Mit tanácsol azoknak, akik ülőmunkát végeznek, és a tánchoz ugyan nem fűlik a foguk, de szívesen mozognának?
– Először is: reggel, felkelés után szánjanak tíz percet arra, hogy minden testrészüket átmozgatják a fejük búbjától a lábujjukig, tegyék meg azokat a mozdulatokat, amelyekre testük, végtagjuk képes. Ugyanez vonatkozik a munka utáni időszakra, így el tudják kerülni, hogy letapadjanak az izmaik, később pedig több napos fájdalom kerülgesse őket. Emellett érdemes kerülni a péksüteményeket, a chipset, az éjszakába nyúló falatozásokat. Ha nincs időnk, inkább együnk gyümölcsöt ugyanakkora összegért, mint amennyit pogácsára szánunk. Emellett igyunk sok folyadékot, lehetőleg vizet és gyümölcslevet.
