Pécs gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere elmondta: abban bízik, hogy a 4,56 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulással és az inkasszóval a város elérte a központi elvonások csúcsát. Meggyőződése, hogy a kormány az önkormányzatokkal próbálja megoldatni saját likviditási gondjait. Ugyanakkor leszögezte azt is, hogy a sarcot nem lehet a pécsiekkel megfizettetni.
Péterffy Attila, Pécs polgármestere korábban közleményben szólt arról, hogy Pécstől idén már rekordösszeget, 4,56 millió forintot von el a kormányzat szolidaritási hozzájárulás címén. Ráadásul az első negyedéves összeget banki inkasszóval emelik le a város számlájáról.
Az állami sarc okozta likviditási problémákat azóta többen igyekeztek értelmezni. Lapunk Ruzsa Csabát kérte ugyanerre.
– Pécs idei állami sarca igazából már 2024 decemberében elkezdődött – mondta az alpolgármester. – Ekkor 960 millió forintnyi Európai Uniós pályázati önerő megtérítését tagadta meg a kormányzat Pécstől. Gyakorlatilag 1 milliárd forint mínusszal vágtunk neki 2025-nek.
A gondokat tovább tetézi, hogy az állam egyetlen százalékkal emelte 2024-hez képest a kötelező állami feladatok ellátására szánt normatívát. Azaz, azokon a területeken, ahol az állam a saját kötelező feladatait az önkormányzatokra testálta, éppen az állam nem vett tudomást az inflációról. Egészen pontosan a saját feladatai ellátására szánt normatívában egyetlen százalékot vállalt csak a 8-10 százalékos pénzromlásból.
– Ettől az önkormányzat még a tavalyinál jóval drágább szappant, üzemanyagot és takarítószert kénytelen megvenni – mondta Pécs gazdasági alpolgármestere. – Legalább félmilliárd forint jogos költségről beszélünk, amelyet így a pécsi adófizetők állnak az állam helyett.
Összességében tehát Pécs 2025-ben legalább 6 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat a kormányzati elvonások és a normatív támogatások reálértékének csökkenése miatt. Ez a 4,56 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulásból, az EU-s pályázatok önerejének elmaradt, 960 millió forintos megtérítéséből és a legalább félmilliárd forintos normatív hiányból adódik össze.
Ruzsa Csaba kitért arra is, hogy a kormányzat, tetézve a 4,56 milliárd forintos rekordösszeget és a banki inkasszót, a szolidaritási hozzájárulás elvonásának módszertanán is változtatott, az önkormányzat kárára. Tavaly havi bontásban, egyenlően osztották el a sarcot. Idén azonban év elején vonnak el arányaiban nagyobb összeget, pedig a helyi adóbevételek nagyobb hányada jellemzően ősszel folyik be az önkormányzatokhoz. Ez elsősorban a nyári hónapokban vezethet fizetőképességi problémákhoz.
– A rekordösszeg, az új módszertan és az inkasszó mind annak a jelei, hogy a kormányzat saját likviditási gondjait részben az önkormányzatokkal próbálja megoldatni – vélekedett Ruzsa Csaba. – Számoltunk azzal, hogy Pécs és a legtöbb magyar önkormányzat számára 2025 lesz a legnehezebb év. Az infláció, az emelkedő elvonások és a gazdaság lassulása is erre utalt. A nemzetgazdasági miniszter hétfői bejelentése is ezt támasztja alá, mint kiderült, már csak 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak idén. Az egyetlen jó hír, hogy legalább tisztában vagyunk a helyzettel. A gazdálkodó szervezetek egyik legfőbb alapelve a számviteli törvény szerint is az óvatosság. Azt meg a 2010-es években láthattuk, hogy hova vezet, ha egy város vezetése nem vesz tudomást a pénzügyi nehézségekről.
Ruzsa Csaba hozzátette: számos magyar település önkormányzata szinte automatikusan a lakossági terhek, jellemzően az adók emelésével reagált a pénzügyi nehézségekre.
– Továbbra is azt valljuk, hogy a kormányzati sarcok árát senki sem fizettetheti meg Pécs közösségével, nem fogunk a nehézségekre adóemelésekkel reagálni – mondta az alpolgármester. – Ehelyett az önkormányzati cégeknél, intézményeknél keresünk költséghatékony megoldásokat. A parkolás és a közösségi közlekedés terén is vizsgáljuk továbbá a költséghatékony online módszerek bővítését. Mindezekkel együtt is abban bízunk, hogy a rekordösszegű állami sarccal és az inkasszóval idén elérjük a központi elvonások csúcsát.
