Magyarország nem használja ki megfelelően a meggytermesztésben rejlő lehetőségeit, a világhírű fajták ellenére az elmúlt években romlott a magyar meggy versenyképessége a nemzetközi piacon – derül ki abból a szakmai kiadványból, amelyet a meggytermesztésről rendezett konferencia alkalmából mutattak be a termelőknek és az érdekelt szervezeteknek pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón.
Az elmúlt két évtizedben felhalmozott gyakorlati tapasztalatokat, a legfrissebb kutatási eredményeket, illetve a meggyágazat jelenlegi piaci helyzetét és fejlődési lehetőségeit ismertető kiadvány szerint az elmúlt években nem épült ki hatékonyan működő hazai meggyvertikum, az alacsony termésátlagok és a rossz termésbiztonság miatt nincs egységes, megfelelő nagyságú árukínálat.
A több mint négyszáz oldalas kötetet negyvenfős szerzői gárda jegyzi. A kötet előszavában a kollektíva közli, Magyarország az 1960-as évektől kezdve a világ nyolc legnagyobb meggytermesztő országa között van, jelenleg Lengyelország után az Európai Unió második legnagyobb termelője. Az utóbbi tíz évben 60-80 ezer tonna között volt az évenkénti termésátlag, a rossz és ingadozó termés miatt azonban nehézségekbe ütközik a piacok építése és megtartása. Idén a mintegy 11 ezer hektárnyi termőterületen körülbelül 50-60 ezer tonna meggy termett, 5 ezer hektáron azonban jelentős terméskiesést okozott a fagy. A termés nagyobb részét ipari gyümölcsként hasznosítva a magyar és a külföldi feldolgozók veszik át, átlagosan 5-15 ezer tonna pedig frissen kerül a piacra.
A szerzők szerint a magyar meggy versenyhelyzetének gyengülését többek között az ágazat szereplőinek összefogásával, új típusú meggytermékek előállításával, kiszámítható árukínálattal, a termésátlagok és a termésbiztonság jelentős növelésével, az ipari feldolgozás bővítésével, a külföldi termesztés fejlesztési irányainak átvételével, valamint a friss gyümölcs és az ebből készített termékek fogyasztásának ösztönzésével lehet megállítani.
Kifejtik, a jelentősebb meggytermelő országok közül Magyarországnak van arra leginkább lehetősége, hogy megteremtse és kihasználja például a frissfogyasztáshoz, az ipari termeléshez és a kettős hasznosításhoz alkalmazkodó ültetvényhálózatot és termesztési eljárásokat.
A szakértők szerint a nemzetközi szakirodalomban is kiemelkedő részletességűnek számító könyvben a szerzők a szaporítással, az ültetvények létesítéséhez szükséges eszközökkel, a legújabb termesztési és növényvédelmi technológiákkal, a betakarítással, a tárolással és a gyümölcsök felhasználásával kapcsolatos legújabb információkat és tapasztalatokat is összefoglalják.
