Visszautasította a plágiumvádat Schmitt Pál köztársasági elnök szerda reggel az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Közölte: legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, vagyis nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát, ellenben huszonegy különböző forrásból dolgozott, és ha tehetné, ismét ugyanígy járna el.
Az államfő a műsorban először válaszolt személyesen a hvg.hu által kirobbantott, 1992-ben megírt kisdoktori disszertációját ért plágiumvádra.
A köztársasági elnök külön hangsúlyozta, hogy a hvg.hu által megtámadott munkája egy kisdoktori disszertáció, és nem PhD-munka, így ő soha, semmilyen anyagi kompenzációt nem kapott emiatt. Tartalmilag ez szerinte azért is fontos, mert a kisdoktori értekezés formája megengedte, hogy a dolgozat végén egyben sorolja fel a forrásokat, míg ma már a PhD esetében minden oldalon és soron jelezni kell az idézetet.
Schmitt Pál opponensei az általa 1990-ig vezetett Magyar Olimpiai Akadémia tanácsának tagjai voltak, amiről az államfő úgy vélekedett, „jó, de hát ez mind társadalmi munka volt, ezek semmiféle honoráriumot nem kaptak, és értelemszerű, hogy az olimpiai akadémián azok szerepeltek, akik a sporttörténetet (…) töviről, hegyire ismerték”.
„Nem én jelöltem az opponenst és a konzulenst, és még csak nem is én kértem őket, hanem ezt az egyetemi tanács tette” – fűzte hozzá.
A Semmelweis Egyetem rektora által indított vizsgálatra reagálva emlékeztetett: annak idején summa cum laude minősítést kapott az írásos, illetve szóbeli értekezésére, és minden adat rendelkezésre áll ennek ellenőrzésére.
„Azt várom, hogy végre pont kerüljön ennek az ügynek a végére, nagyon remélem, hogy tisztázni tudom magam az alól a vád alól, amely mögött semmi mást nem tudok feltételezni, mint kizárólag rosszindulatot” – jegyezte meg.
Mint mondta, olimpiai bajnokként, a Magyar Olimpiai Bizottság akkori elnökeként, illetve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottságának tagjaként azért is késztetést érzett a disszertáció megírására, mert Magyarországon még nem összegezték, mi veszélyezteti a magyar sikersportokat, hogyan lehet őket az olimpia programján tartani. Az elnök leszögezte: lehetett új tudományos eredményekre jutni az újkori olimpiai játékok programjának elemzésével, hiszen akkoriban egyre nőtt a televízió befolyásoló szerepe, nagyon erősen megjelent a sporttudomány, a dopping, a sport „elüzletiesedése”.
„Minden körülöttem az öt karikáról szólt (…), és legjobb tudásom szerint készítettem a dolgozatot” – foglalta össze.
Schmitt Pál ugyanakkor arról is szólt, hogy minden ilyen dolgozat alapirodalmi adatokra, „törzsadatokra” épül, amelyek nélkül nem is lehetne megírni azokat.
„A különbségek aztán abból adódnak, ki milyen következtetéseket von le ebből a törzsanyagból” – tette hozzá.
Az államfő szerint ez az ő esetében „olyan tényadatokat” jelent, amelyek „fellelhetők a jegyzőkönyvekben, az olimpiai játékok végső záródokumentumaiban”. Arra a felvetésre, hogy ez nem tesz lehetővé szó szerinti átemelést, azt válaszolta: „huszonegy különböző forrásom volt, köztük a Nikolaj Georgiev által írt könyv is”.
Schmitt Pál szerint a bolgár szerző is „abból indult ki, hogy egy bizonyos törzsanyagot megemlített, ez a sokat emlegetett 180 oldal, és ha még egyszer kellene írnom, még egyszer ugyanide lyukadnék ki”. Hozzátette: az itt található szövegben olyan tények szerepelnek, mint például, hogy volt-e női vívás a berlini olimpián.
Ez nem szellemi tulajdona senkinek – mondta, hozzátéve, hogy értekezésében van egy olyan rész, 30-35 oldal, ahol következtetéseket vont le.
A köztársasági elnök szerint „ha egy tanulmány a bibliográfiájában, amit én is csináltam, a hivatkozások között szerepeltet egy művet felhasznált irodalomként, akkor a szellemi eltulajdonítás fogalma kizárt”.
Schmitt Pál, a láb- és végjegyzeteket hiányoló kérdésre reagálva kiemelte, az akkori szabályozás alapján „bőven megengedhető volt”, hogy csak a felhasznált irodalmat tüntesse fel a kisdoktori disszertációban, ehhez opponensei és konzulensei is hozzájárultak. Mint mondta, az irodalomjegyzéket dolgozata végére illesztette, elsőként feltüntetve Nikolaj Georgiev munkáját.
Elmondta továbbá, hogy jól ismerte a bolgár sportvezetőt, és vele is közölte, szeretne írni egy kisdoktorit, amelynek Nikolaj Georgiev akkor nagyon örült. Arra a kérdésre, hogy a már elhunyt Georgiev lánya korábban azt mondta a hvg.hu-nak, nem tud arról, hogy apjának lett volna közös munkája Schmitt Pállal, a köztársasági elnök úgy felelt, „a kérdés feltevésében volt a hiba, mert ha valaki megkérdezi ezt a kisasszonyt, (…) akkor az pontosan visszaidézi, hogy (..) igenis együttműködtünk, mert ő segítette az én munkámat”.
Az államfő emellett szólt az Európai Unió által elvárt törvénymódosításokról is. A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy a kormánynak és a parlamentnek nem okoz majd nehézséget eleget tenni a külföldi kéréseknek, hiszen szerinte a Nemzetközi Valutaalap és Brüsszel is olyan módosításokat vár el Magyarországtól, amelyek teljesíthetők.
Schmitt Pál az interjú végén röviden ismételten szólt az új alaptörvényről, amely szerinte a rend irányába tereli az országot.
