Tavaly ősszel, a választások után a két politikai oldal nagyon mást állított a város pénzügyi helyzetéről. Mint pénteken megírtuk, rövidesen nyilvánosságra hozza a városvezetés azt a könyvvizsgálói jelentést, ami részletesen bemutatja, milyen helyzetben volt az önkormányzati szféra egésze a 2019-es átadás-átvételkor. Interjút készítettünk az önkormányzat Költségvetési és Gazdasági Bizottságának elnökével, dr. Schmuck Rolanddal. A közgazdász-képviselő hétköznapi példán keresztül magyarázta el, mi volt a probléma a pécsi önkormányzat gazdálkodásával.
– A Fidesz tavaly ősszel plusszosan átadott büdzséről beszélt, Önök viszont hatalmas mínuszról. A körtét az almával esete eredményezte ezt az alapvető különbséget?
– Tisztázni kell, hogy miről is beszélünk amikor az egyenleget említjük. Az átadáskor a pénzügyileg addig teljesült költségvetési bevételek és kiadások különbözete valóban pozitív volt, 2019. október 31-én 8,38 milliárd forint értékben. Ez ugyanakkor elsősorban azt mutatja, hogy a bevételek befolytak, a kiadások közül nagyon sok viszont még nem realizálódott. Az önkormányzatok gazdálkodására jellemző, hogy a bevételek október végéig befolynak, hiszen a helyi adók befizetési határideje is szeptember 15. Ha nem a pénzügyi teljesítést nézzük, hanem a költségvetési előirányzatokat – hétköznapibb szóval mondva terveket – akkor azt látjuk, hogy a tervezett kiadások 19,26 milliárddal meghaladták a bevételeket. Ha ehhez hozzáadjuk az önkormányzati intézményeket is, a hiány 33,71 milliárdra nő. Tehát hiába tűnhet pozitívnak az egyenleg egy felületes szemlélő számára, valójában óriási hiányt láthatunk.
– Mennyi volt az önkormányzat, a cégek és az intézmények kötelezettsége 2019 október végén együtt és külön-külön? Egyáltalán: hétköznapi nyelven mit jelent az, hogy kötelezettség?
– A kötelezettségek a jövőben kifizetendő tételek, melyek már szerződésekkel le vannak kötve, tehát mindenképpen ki kell őket fizetni. Az összesen 29,08 milliárd forintnyi kötelezettségből 13,79 milliárd forintnyi az önkormányzat és intézményei, 15,29 milliárd az önkormányzati többségi tulajdonú cégek kötelezettségei. Az összes kötelezettségből 18,36 milliárd forint hosszú távú kötelezettség.
– Tudná számunkra egy családi költségvetésen modellezni az akkori helyzetet?
– Az összegek tekintetében ez olyan, mintha a családnak október végén lenne 838 ezer forintja és 2,9 millió forint adóssága, melyből közel 1,1 milliót egy éven belül rendeznie kell. Eközben a család az egész évben 3,37 millió forinttal többet szeretne elkölteni, mint amennyit keres. Ráadásként a család azt is tudja, hogy az adott évben október után már nem sok bevétele várható. Dinamikus személetben nézve látható, hogy a család éves bevételének jelentős része már befolyt, de a nagyobb költségek kifizetését későbbre halasztották, mivel azok egy részére nincs pénzük – és várhatóan nem is lesz. Ez nem meglepő, hiszen terv szintjén is többet költenek, mint amennyit keresnek. A család a költségek kifizetését próbálja minél későbbre tolni. Mindig azt fizetik ki, amit már mindenképpen muszáj, és nem arra költik a pénzt, amire eredetileg szánták volna, hanem amit éppen ki kell fizetni. Ha a tél beálltával a fűtési rendszerre kell költeni, akkor hiába spóroltak autójuk megjavítására, a fűtési rendszerre költik a pénz. Az autó megjavításához szükséges összeget a jövő évi nyaralásra szánt pénzből teszik meg. Ezzel a hiányt görgetik maguk előtt, akár éveken keresztül. Ennek két kimenetele lehet: optimista esetben a hiányt hosszú időn keresztül fokozatosan csökkentik, vagy előbb-utóbb valamire már nem jut pénz. A példával élve lehet, hogy jövőre nem tudnak elmenni nyaralni, mivel azt a pénzt már előre elköltötték más, sürgősebben kifizetendő dologra.
– Az önkormányzatnál több mint 19, az önkormányzat összes szervezeti egységénél 33 milliárddal haladták meg a kiadások a bevételeket akkor. Ezek brutális számok. Hogyan lehet ilyen helyzetben megőrizni a működőképességet?
– Ahogy a család példája is mutatja, a kiadásokat olyan pénzösszegekből kell finanszírozni, amelyek más célra már le vannak kötve, viszont azok kifizetését későbbre lehet tolni. Mindez hétköznapi szóval mondva azt jelenti, hogy a hiányt az önkormányzat és intézményei görgetik maguk előtt. Az átvilágítás nem vizsgálta a 2018 év végi helyzetet, így azt nem tudjuk pontosan, hogy a hiány 2019-ben vagy még előtte keletkezett, de feltételezhető, hogy ilyen nagymértékű hiány nem egy év alatt halmozódott fel.
– Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb legyen a hiány, amit az önkormányzati szféra folyamatosan maga előtt görgetett az elmúlt években?
– A költségvetési bevételeknek meg kell haladniuk a kiadásokat, így a hiány évek alatt elfogyasztható. Mivel már az átvételkor is látszottak a problémák, a 2020. évre már eleve egy nagyon takarékos költségvetést terveztünk, részletesen átnézve a költségvetés tételeit. Fontos tudni, hogy a megtakarítások nem a fizetéseken történtek, hanem más, a működés szempontjából elhagyható tételekben. A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai és a kormány adóelvonásai miatt ennek az előrelátó takarékos tervezésnek köszönhetjük, hogy a város működése probléma nélkül fenntartható. Az idei év viszont az előzetes tervekkel szemben sajnos nem a hiány csökkentéséről szól, hanem a koronavírus miatti válság kezeléséről.
