Bömbölő zene, csótányok, kutyagumi-hegyek az udvaron. Ha szerencsénk van, nem kell ilyen problémákkal megküzdenünk, de a gyakorlat jellemzően mást mutat: szinte minden társasházra jut egy-két renitens lakó. Megszoksz vagy megszöksz? Nem, nem. Van megoldás!
Korábbi cikkünkben kifejtettük, milyen kellemetlenségeket szülhet, amikor valakivel megosztjuk az életterünket. Legyen az barát vagy barátnő, az együttélés senkivel sem könnyű dolog. Mindenki más családban szocializálódott, mások a szokásai, mást ért rend, tisztaság és halk zenehallgatás alatt. A viták elkerülhetetlenek, a menekülés viszont egyszerű, ha nem „működik” a közös háztartás hát továbbállunk. De mi van akkor, ha valakinek a szomszédjával van komoly problémája?
Szóljon hangosan az ének!
A panel és társasházak legfőbb hátulütője, hogy vékonyak a falak. Sokszor még egy mélyebb sóhajtás is áthallatszik a falszomszédhoz.
Ciliék két éve laknak egy kertvárosi panellakásban. A mellettük lakók mindig is zajosak voltak, de eddig még valahogy elviselték a folyamatos hangoskodást.
– Kisbabánk négy hónapos, így mostanában nehezen tűrjük, hogy hiába szólunk, nem halkítják le a zenét és minden szombat este tombolnak a fejünk felett.
Mindenhol kutyagumi
Gyuriék kertes társasházban laknak, ahol egy nagy közös udvar van, és mindenki ott futtatja a házi kedvencét. Egyesek néhány négyzetméreten sokszor két-három nagytestű kutyával élnek együtt.
– Mindenkinek a maga dolga, hogy hány ebbel osztja meg a lakását, de szerintem ez egyáltalán nem higiénikus. Ám ennél sokkal zavaróbb a folytonos csaholás és az, hogy nem lehet anélkül végigmenni az udvaron, hogy valakinek a kutyája összeugráljon. És a rengeteg „aknáról” akkor már ne is beszéljünk.
Nagy Emil, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének megyei elnöke azt mondja, általában a zajszinttel és a kutyatartással kapcsolatos egyet nem értésekből adódik a legtöbb vita a társasházakban, valamit a közös tulajdon megrongálása is sok problémát okoz.
Ám emellett számtalan kisebb kellemetlenség is előfordul.
– Nekem például az megy az agyamra, amikor a mellettünk lakó délután kiteszi a tele szemeteszsákot az ajtója elé (hiszen úgyis olyan „messze” van a konténer) és csak másnap reggel viszi le. Addig az egész folyosó szagolhatja a hagymahéj és a használt pelus illatorgiát – panaszolja a belvárosban lakó Krisztina.
Utóbbi egyébként nem csak azért zavaró, mert gusztustalan, félő, hogy előbb-utóbb a paraziták is elszaporodnak az épületben.
Mit tehetünk, ha az agyunkra megy a szomszéd?
Bár valószínűleg nem minden panellakó tudja, de három éve a társasházaknak törvényi kötelezettsége létrehozni egy SZMSZ-t, azaz Szervezeti Működési Szabályzatot.
Amennyiben ebben a dokumentumban szabályozva van például az, hogy szombat és vasárnap délelőtt nem lehet szőnyeget porolni, akkor minden lakó köteles ehhez tartani magát. Ha nem így tesz, úgy a többi lakó a bírósághoz, az önkormányzat Hatósági Főosztályához vagy a rendőrséghez fordulhat, akik pénzbírságot szabhatnak ki a renitens szomszédra .
Lakásszövetkezetek esetében (mivel azok jogi személynek és gazdasági társaságnak számítanak) a szövetkezethez kell fordulni a panasszal, akik mindenekelőtt békéltető eljárást folytatnak le az ügyben – mondja Nagy Emil.
Bővíteni is lehet az SZMSZ-t
A Szervezeti és Működési Szabályzat nincs kőbe vésve, ha a lakók szükségét érzik, bármikor lazíthatják vagy szigoríthatják, esetleg újabb pontokkal bővíthetik a benne foglaltakat – mondja a szövetkezet megyei elnöke. A lakók a közös képviselőnek jelezve a közgyűlésen szavazhatnak arról, mi kerüljön be az SZMSZ-be.
– A kutyatartás pont egy problémás terület. A kormányrendelet ugyanis azt mondja ki, hogy 15-20 négyzetméterenként tartható egy közepes vagy nagy testű eb, ám lássuk be, ez nonszensz. Hiszen ha ezt vesszük alapul, akkor egy 60 négyzetméteres lakásban négy kutya is élhetne a lakókon kívül. Ám, ha a társasház a saját szabályzatában lefekteti, hogy csak egy kutya tartható a lakásokban, akkor az felülírja a kormányrendeletet. Természetesen csak akkor, ha a lakóközösség 51 százaléka megszavazza.
A szavazás akkor is érvényes, ha a közgyűlésen nem jelent meg a lakók több mint fele. Ez azonban csak akkor igaz, ha a meghívóban jelezték, hogy 15 napon belül, ugyanabban az időpontban új szavazásra kerül majd sor. Ha ezen szintén csak 8 szomszéd jelenik meg, ők is dönthetnek az egész közösség sorsáról.
