Tanulás, munka, gyerek, sport, házasélet és még hobbid is van? Nem tudod, hogy oszd be az idődet? Segítünk! Íme az időmenedzsment alapjai profi módon, szakember segítségével!
Állandóan rohanásban vagy, lóg a nyelved, nincs elég időd magadra és a barátaid a családtagjaiddal egyetemben úgy érzik, elhanyagolod őket? Hogy segítsünk a napi feladataid könnyebb kezelésében, megkérdeztük Galambosné dr. Tiszberger Mónikát, aki időgazdálkodással kapcsolatos tippjeit osztotta meg velünk.
Első lépésként nézzünk magunkba
Biztos, hogy mindenkivel előfordult már, hogy nem volt ideje valamire. A kérdés inkább az, hogy tudja-e az ember, mire megy el az ideje egy-egy nap során. Azt talán még tudjuk, hogy mennyi időt töltöttünk el reggel a fürdőszobában, de azt már biztosan nem, hogy hány percet töltöttünk e-mailek megválaszolásával, vagy mennyit csevegtünk a folyosón kollégákkal, diáktársakkal.
Fontos lépés, hogy egy hétig – nem nyaralás alatt, hanem egy normális héten – rögzítsük tevékenységeinket valamilyen formában, nézzünk többször az órára, ha nekikezdünk valaminek. Ez máris egy kis feszességet ad az embernek, sőt akár hozzá is tud szokni, ami fél siker. Megdöbbentő dolgok tudnak kiderülni egy-egy ilyen önellenőrzés során, például ha azt gondoljuk este, hogy kicsit tévéztünk, majd kiderül, hogy öt órán át ültünk a képernyő előtt, pedig ahelyett inkább aludnunk kellett volna.
Az időnk eltöltésének módját három nagy csoportba sorolhatjuk: fiziológiai-biológiai szükségletek kielégítése – evés, alvás, tisztálkodás –; kötelezően elvégzendő feladatok – ügyintézés, munka, tanulás, közlekedés – és a szabadon választott időtöltések. Ebből a felosztásból sokszor azt gondoljuk, hogy csak az a kevés kis szabadidő okozhat örömet. De ha másképpen nézzük, akkor például az evés vagy akár a munkánk is lehet örömteli. A kötelességekre se gondoljunk feltétlenül úgy, hogy azok „rosszak”. Ha például valaki olyan szerencsés, hogy szereti a munkáját, akkor az is „jó” időtöltés.
Fontos az önfegyelem és a sorrend felállítása
Ha nekünk egy tevékenység fontos vagy nagyon sok pluszt ad, akkor helyet kell találni a napirendünkben. Az önfegyelem ugyan erősen hangzik, de kellenek célok, amiknek alá lehet rendelni a feladatainkat fontossági sorrendben.
Persze lesz olyan dolog még így is, amit nem tudunk véghezvinni akkor, amikor akarjuk. Ez viszont nem azért van, mert nem volt rá idő. Sokkal inkább azért, mert nem volt annyira fontos, mint az, amit helyette csináltunk abban az időben. Ezért kellenek célok: rövidebb és hosszabb távúak egyaránt.
Rend a lelke mindennek!
Lényeges az is, hogy ki hogyan tartja nyilván a dolgait. Van, aki sehogy. Mások szeretik a papíralapú naptárakat, mások inkább az elektronikus megoldásokat preferálják vagy listákat írnak. Mindenkinél más válik be, de lényeg: a listakészítés vagy feljegyzések se vegyenek el túl sok időt mástól. Sokkal inkább rutinszerűen kell működni.
A rend még egy nagyon fontos kulcsszó. Ez közhelyesnek tűnhet, de ha mindenki belegondol, hogy mennyi időt töltött már azzal, hogy valamit keresett, akkor rájövünk, hogy igenis van értelme. A havi, heti, napi szintű határidőkkel azonban tisztában kell, hogy legyünk.
– Nekem például többnyire jól működik az úgynevezett idődobozolási technika (time boxing). Reggel nyolctól délután negyed négyig vagyok az egyetemen, ebben az időben próbálok meg mindent elintézni, ami a munkámhoz tartozik. Ha hazaértem a főszabály szerint már nem foglalkozom munkahelyi e-mailekkel, telefonokkal. Olyankor jön a család, a házimunka, a kikapcsolódás idődoboza. Ha ki tudunk alakítani magunknak sávokat, amikhez megpróbáljuk magunkat tartani, sokkal könnyebb lesz beosztani a rendelkezésre álló huszonnégy órát, kevésbé fogunk halogatni és bűntudat nélkül szánhatjuk rá az időt az eltervezett dolgokra – mondta Galambosné dr. Tiszberger Mónika.
Az üres időket is jól ki lehet használni, például amíg várakozunk az orvosnál, olvashatunk néhány oldalt. A buszon lehet zenét, rádiót hallgatni. A nagy időigényű feladatok között kifejezetten jó érzés lesz egy-egy ilyen kisebb dolgot beiktatni. Viszont az is fontos, hogy a több időt igénylő feladatokat előre el kell helyezni a napban, mert ha a kisebb, rövidebb dolgokat előre vesszük, akkor nem marad idő a hosszabbakra.
Ütemezés, kipipálás, elengedés
Különböző technikák léteznek arra, hogy a napunkat beütemezve sikeresen töltsük az időt.
Egy egyszerű konyhai időmérővel akár fél órákat iktathatunk be az életünkbe (Pomodoro-technika), amikben tanulunk, banki átutalásokkal foglalkozunk, becsempészünk egy fél órás otthoni edzést, vagy bármi egyebet. Fontos, hogy abban a 30 percben csak arra a feladatra koncentráljunk, ami a dolgunk, nincs bekapcsolva a számítógép, nem vesszük fel a telefont, becsukjuk az ajtót, hogy ne zavarjanak. Minden blokk után van pár perc, amikor ki lehet menni innivalóért, vagy mosdóba. A nagyobb szünetekben megnézhetjük az e-maileket, vagy visszahívhatunk valakit, aki hívott.
Tudni kell, hogy mindent nem fogunk tudni megcsinálni. Tudni kell nemet mondani, ne vállaljuk túl magunkat, osszuk ki az otthoni feladatok egy részét családtagjainkra, dolgozzunk össze másokkal. Ha végképp nem megy valami, azt pedig tudni kell bűntudat nélkül elengedni.
[su_note note_color=”#f3a3c6″]Galambosné Tiszberger Mónika a PTE KTK adjunktusa, akit mindig is érdekelt a statisztika. Dolgozott a Központi Statisztikai Hivatalnál, az Eurostatnál, majd a PTE-n kezdett tanítani. Három gyermek édesanyja, projektekben is részt vesz, mentorkodik, hobbija a foltvarrás. Időgazdálkodásról tart workshopokat hallgatóknak a KTK TehetségPont által szervezett ingyenes fejlesztő workshop-sorozataiban.[/su_note]