Harmadik évadába lépett a Pannon Filharmonikusok nagysikerű, humoros ismeretterjesztő zenei estje, az Utózönge, melyet főképp a komolyzenét ritkábban fogyasztó „kezdők” számára indított a pécsi zenekar. Az Utózönge céljáról, a program felépítéséről és természetesen a komolyzene-hallgatásról beszélgettünk Horváth Zsolttal, a Pannon Filharmonikusok igazgatójával.
– Mikor és milyen céllal indult az Utózönge?
– Az Utózönge 2018-ban indult azzal a céllal, hogy megszólítsa azokat a felnőtteket, de akár azokat a nyugdíjasokat is, akik szívesen belépnének a komolyzenét hallgatók, illetve inkább a komolyzenét értők világába. Az Utózönge mögötti, különböző statisztikák és kutatások által is megerősített gondolat az, hogy az emberek, ahogy egyre érettebbé válnak, ahogy idősödnek, úgy egyre többet hallgatnak komolyzenét. Bizonyos értelemben ez a 40 év felettiek műfaja, sokan vannak olyanok, akik például a nyugdíjazásuk tájékán kezdik el úgy érezni, hogy pótolnák a komolyzenével kapcsolatos hiányos ismereteiket. Meg kell említeni, hogy rendszeres, műértő látogatóinknak is szól a program, hiszen bennük megvan a természetes igény arra, hogy jobban megismerjék a műveket, szerzőiket és magát a komolyzenét. Az Utózönge estjein tehát az egyes darabok háttértitkaira, a zeneszerzők személyiségére, alkotásuk folyamatára, kevésbé ismert információkra, különlegességekre is fény derül, közel sem veretes, nehéz zenetudományi keretek között.
– Itt jön a képbe Bősze Ádám?
– Igen, sikerült az Utózöngéhez megnyernünk Bősze Ádám zenetörténészt, a komolyzenei színtér egyik legfontosabb, legnagyobb egyéniségét, aki fergeteges humorával hozza közel a zeneszerzőket és műveiket a közönséghez. Az ő előadásában Beethoven személyes jó barátunkká válik.
– Hogyan kell elképzelni egy Utózönge-estet?
– Az Utózönge évente 4 alkalommal várja az érdeklődőket. A következő program március 7-én este 19 órakor kezdődik. Gustav Holst „A bolygók” című művét játssza a zenekar, a rövidnek mondható, 50 perces hangversenyt követő szünet után pedig a stand-up komikusként is sikeres Bősze Ádámé a színpad. Egy-egy alkalom önmagában is érthető és élvezhető, de ha valaki mindegyik estére jegyet vált, az egy nagyobb ívű betekintést nyerhet a komolyzene világába.
– Mi a fontosabb a program során, fogyaszthatóbbá tenni a komolyzenét, vagy megtanítani az embereket komolyzenét hallgatni?
– Mindkettőről szó van, hiszen annál jobban tetszik valami egy embernek, minél jobban ismeri. A közeg, melyben egyre jobban kiigazodunk, egyre jobban vissza is igazol minket, a megszerzett tudásunkat. Szerencsére Bősze Ádám nagyon jó arányban és közérthető formában keveri a zenetudományi témákat és a színesebb, szórakoztatóbb információkat.
A cél, hogy a nézők ráeszméljenek arra, hogy a zene milyen módokon hatott rájuk.
Legközelebb, mikor komolyzenét hallgatnak, ezek a ráeszmélések eszükbe fognak jutni, ismeretté válnak. Ugyanakkor a teljesen laikusokra a zenekar hangereje önmagában is elkerülhetetlenül hatni fog.
– Ha már laikusokról beszélünk, a komolyzenét nem hallgatók leginkább azzal védekeznek, hogy nem elég műveltek ehhez a zenéhez. Ez mennyiben jelent kihívást?
– Nem jó, hogy a komolyzenéhez az emberek többsége azt társítja, hogy annak élvezetéhez évtizedeken át kell zenét tanulni, zeneszerzőket tanulmányozni. Nem kell azt gondolni, hogy megfelelő, részletes és mély tudás, valamint úri szmoking nélkül nincs helye valakinek a Kodály Központ nézőterén. Volt ilyen világ, persze, de nagyon régen. Mi viszont azért dolgozunk, hogy a Kodály Központ olyan hely legyen, ahova hasonló kényelmetlen gondolatok nélkül, mindenki be tud lépni. Ez nem egy elit klub. Nem kell senkinek tartania egy 45 perces szimfóniától. Az is találhat élményt a komolyzenében, akinek az életében teljesen új dolog ez, és az is, aki régebb óta ismeri ezt a világot, hiszen a komolyzene értelmezésének több rétege van. Az Utózöngével mi egy kezdőlökést szeretnénk adni a komolyzene iránt érdeklődőknek. Azt, hogy valamilyen módon hasson rájuk a zene.
– A komolyzene kifejezésben mintha lenne értékítélet, és ezért az emberek hajlamosak félni vagy tartózkodni tőle.
– Igen, és nem is szerencsés, hogy ez a név ragadt meg a köztudatban. Magyarul hívjuk komolyzenének, pedig klasszikus zenének kellene, más nyelveken így ismerik. Úgy gondolom, hasznos lenne kivezetni ezt a fogalmat mind a szakmai diskurzusokból, mind a közbeszédből, pontosan a fogalomba rögzült értékítélet miatt. A klasszikus zene nem kizárólag komoly, és nem kizárólag szép, tele van lazasággal, könnyedséggel, tréfával, szórakozással. Az se gond, ha megbotránkoztat, ha kellemetlen, ha összezavar, ha nem tetszik. Nem a komolyság és a szépség a zeneszerzők célja, hanem az, hogy az emberről szóljon. Ennél több nem is kell.
Utózönge II. – Gustav Holst: A bolygók
Vezényel: Vass András
Házigazda: Bősze Ádám
Időpont: 2020. március 7., 19.00
Helyszín: Kodály Központ
