Szeptember 18. és 26. között szervezik meg az ellenzéki pártok az előválasztást, amin eldől, kiket indít az összefogó ellenzék jövő tavasszal a Fidesz jelöltjei ellen. Interjúsorozatunkban bemutatjuk azokat a politikusokat, közéleti szereplőket, akik a két pécsi egyéni választókerületben (Baranya 1. és Baranya 2.) várhatóan versenybe szállnak az előválasztáson. Kérdeztük már Szakács Lászlót, az MSZP országgyűlési képviselőjét, Péderi Tamást, a Momentum megyei elnökét és Zag Gábort, a DK önkormányzati képviselőjét, most pedig Simon Gáborral, a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjével beszélgettünk.
– Miért indul az előválasztáson, hogyan jött ez a lehetőség?
– Tavaly év végén felkért a Nyugdíjasok Pártja 50+, hogy legyek a párt igazgatója, a kérésüket pedig el is fogadtam. A Nyugdíjasok Pártjának nagyon jó a kapcsolata a Mindenki Magyarországért Mozgalommal, akik ezért arra kértek, hogy legyek a támogatásukkal képviselőjelölt.
– Hogyan látja az esélyeit?
– Nyerni fogok. A pártok ugyan elég keményen összefognak, de előbb-utóbb azért lesznek olyan pártok, akik támogatni fognak. Van is elképzelésem, kikkel tudnék együttműködni.
– Nem nevezzük nevén ezeket a pártokat?
– Még nem tudom pontosan, egyelőre a támogatási erőviszonyok felmérése folyik.
– Mit gondol, lehet előny az előválasztáson, hogy a politikai közegben Ön úgymond kezdő?
– Rengeteget beszélgetek emberekkel, és sokan mondják, hogy nem akarnak foglalkozni már a politikával, mert megundorodtak tőle. Sokak véleménye az, hogy Pécs és környéke nem lett több attól, hogy van három országgyűlési képviselője is. Nem azt mondom, hogy semmit nem tettek, de látványos fejlődés nincs. Engem még a politika vírusa nem fertőzött meg és nem is szeretnék politikus lenni. Természetesen véleményem és elképzeléseim van a dolgokról. Sőt, feladatom van.
– És mi ez a feladat?
– Az, hogy ami a rendszerváltás óta egészen idáig nem volt, az legyen. Elsősorban az, hogy a nyugdíjasoknak végre legyen igazi képviselete a parlamentben. Semmi olyasmit nem fogok képviselni, ami az érdekeik ellen van. Mivel nem vagyok pártkatona, ezért nekem senki és semmi nem mondja meg, hogy most akkor mi az irány.
– A nyugdíjasok érdekképviselete mellett mi az, amit még megcélozna?
– Azt, hogy Baranya és Pécs újra a Dél-Dunántúl kulturális és gazdasági központja legyen. Erős gazdaság nélkül Magyarország csak rabszolgatartó társadalom, hiszen a multiknál csak rabszolgaként dolgoznak az emberek. Emellett a sajtószabadságért is küzdeni fogok, mindenkinek szabad teret kell ugyanis adni, aki meg akar szólalni, legyen az jobboldal, baloldal, vagy konzervatív.
– Mennyiben változtathat az ellenzék esélyein, hogy a Fidesz korábban átrajzolta a választási körzeteket? Nehezebb lesz nyerni 2022-ben a 2-esben, mint az 1-esben?
– Sokkal nehezebb. Uránvárosban mondjuk a nyugdíjasok hellyel-közzel meg vannak elégedve a nyugdíjukkal, de bárkivel beszéltem közülük, az azt mondta, hogy rám szavaz. Persze mondani lehet, aztán majd a szavazófülkében eldől. A város többi részében pedig folyamatos helyszíni kommunikáció folyik, vegyes a visszajelzés, de nagy százalékban pozitív az emberek véleménye személyemről.
– És mi a helyzet a Pécs körüli településekkel?
– Azt mondják, ha Komlót meg tudom nyerni, akkor megnyertem az egészet. A többi kistelepülésen egyértelműen van esélyem, mivel sok helyen jó a viszony a polgármesterekkel. Persze az egy dolog, hogy jóban vagyok velük. A lényeg, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy az elkövetkező időszakban megismerjenek, elég sokat kint leszek a területen.
– Hogyan kell elképzelni az előválasztást? Ha a jelöltek között nincs nagy politikai ellentét vagy különbség, mekkora tétje van az előválasztásnak?
– Itt ugye nem arról van szó, hogy pártok küzdenek egymás ellen, hanem arról, hogy az emberek dönthetnek arról, hogy ki az, aki mögé a legszívesebben odaállnak. A pécsi jelöltekkel egyébként szinte baráti viszonyban vagyok, nem ellenfélként tekintek rájuk.
A tét pedig nagy. Úgy gondolom, hogy nem az ellenzék egységességét kell főként kommunikálnunk, hanem azt, hogy a lehető legtöbben menjenek el szavazni.
– Mi alapján fognak dönteni a választók Ön szerint?
– A választók többnyire azt figyelik, hogy a saját, szűkebb körének-környezetének melyik jelölt programja, ígéretei tennének a legjobbat. Ebben a vonatkozásban úgy tűnik, hogy én nyerő vagyok, mert én elsősorban ezt az üzenetet helyezem előtérbe, gondolok itt a nyugdíjasok érdekeinek képviseletére.
– Hogyan értékeli az Orbán-kormány járvány- és válságkezelését? Mit csináltak jól, mit rosszul? Fogja-e befolyásolni Ön szerint a járványkezelés a 2022-es választás eredményét?
– Azt, hogy a kormány hogyan kezelte a vírushelyzetet, egyértelműen lehet látni abból, hogy hány milliárdot nyertek rajta. Lélegeztetőgép-beszerzések, és a többi, ugye. Ezeket a pénzeket pont azokra kellett volna költeni, akik a fronton küzdöttek a járvány ellen. A Fidesz a kommunikációban nyilván meglovagolja, hogy szerintük jól kezelték a helyzetet, míg az ellenzék mindig megpróbálta kiemelni a járványkezelés faramucibb dolgait. Szerintem nem ez fog dönteni.
– Hanem.
– Hát az, hogy mindenképp meg kell dönteni a kormányt. Mindenki tisztában van ugyanis azzal, hogy hova tűnnek el a pénzek.
– Ismert, hogy a pécsi önkormányzatnál indult egy átvilágítási folyamat, amiből feljelentések is következtek. Hogy látja, ha nyer az ellenzék 2022-ben, várható-e az elszámoltatás felgyorsulása országos szinten?
– Hogyne, a Mindenki Magyarországa Mozgalom erről szól. Márki-Zay Péter, a mozgalom alapító elnöke azt tűzte ki célul, hogy kormányváltás esetén teljes mértékű elszámoltatás jön. Reméljük, hogy gyorsabban fog menni, de nem lesz egyszerű, hiszen a Fidesz kiépítette a védőbástyákat ez ellen. Én biztosan minden támogatást meg fogok adni ahhoz, hogy a lehető leghatékonyabban végbemenjen az elszámoltatás.
