Három területen végzett vizsgálatokat a dr. Jakab Ferenc vezette kutatócsoport az elmúlt időszakban a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában. Fontos kérdés volt a lehetséges hatóanyagok további vizsgálata, emellett a vírusminták genetikai állományának meghatározásán túl megkezdték azt a vizsgálati folyamatot, melynek során a betegek vérében termelődött antitesteket tudják mérni. A professzor az UnivTV interjújában a kutatások mellett kitér az immunitásra és a szájmaszk használatára is.
Az alábbiakban a kérdéseket és dr. Jakab Ferenc válaszait foglaljuk össze, de természetesen a cikk végén a teljes videó is megtekinthető.
Hol tartanak jelenleg a kutatások?
- A legfontosabb a hatóanyag-tesztek további vizsgálata, a hatóanyagok további tesztelése.
- Nagyon fontos a vírusminták genetikai állományának meghatározása.
- Elindították azt a vizsgálati eljárást, melyben a betegek vérében lévő antitesteket tudják mérni a már felgyógyult és egészséges egyének szervezetében.
- A tesztek nagy léptékben folynak, 300 szert vizsgálnak 30-asával, 40-esével.
A virológiai kutatócsoport vezetője, dr. Jakab Ferenc szerint az eddigi eredmények biztatóak, néhány szert már találtak, mely csökkenteni tudja a vírusfertőzést a sejtekben, de további komoly analízisekre van szükség.
32 vírusminta teljes genetikai analízisét végezték el továbbá, megállapítható, hogy Magyarországon Olaszországgal ellentétben több kisebb gócpontot fedeztek fel.
A járványügyi rendelkezések és a lakosság fegyelmezettsége sokat számít abban, hogy hazánkban még nem kiugróak az esetszámok tette hozzá.
A neutralizációs tesztekről a professzor elmondta, a már felgyógyult, egészséges embereknél vizsgálják azt, milyen mennyiségű és szintű az adott egyén antitestválasza, tehát hogyan reagált a szervezet a vírusra. Akik enyhe, vagy semmilyen tünettel vészelték át a betegséget, azoknál alacsonyabb az antitestválasz, vagyis nem tudnak olyan szintet mérni, mint a súlyosabb reakciókat mutató betegeknél.
Hangsúlyozza, még sok mindent nem tudnak, folyamatban vannak a kísérletek, további vizsgálatokra van szükség.
Mik azok az anyagok, amik hatékonyak lehetnek a vírus ellen?
3 biztató és már ismert hatóanyag található a magyar és a nemzetközi szakirodalomban: a hidroxiklorokin, a favipiravir és a remdesevir. Ezeket az anyagokat vetik vizsgálat alá Nyugat-Európában és Amerikában is. Mindegyikről lehet pozitív és negatív kritikákat hallani, az ellentmondásokat kell tovább vizsgálni és feloldani – emeli ki a szakember.
Ha tünetmentesen vagy kevés tünettel vészeljük át a betegséget, annak mi az oka?
Az okok: milyen az ember egyéni egészségi állapota, immunrendszere és főként a kora. Az a tézis még mindig áll, hogy az idősek és a krónikus betegek érintettek a leginkább, de a fiatalokat is elérheti a betegség, csak épp nem olyan súlyos tünetekkel (bár erre is volt ellenpélda) – mondja a szakember.
Kialakulhat immunitás, ha már elkaptuk a betegséget?
Még sok mindent nem tudunk – folytatja a kutató –, de az eddigi ismeretek alapján 1-3 évig mindenki védettséget kap, azonban aki enyhébb tünetekkel vészelte át a vírust, annak a védettsége alacsonyabb lesz – ám ezek feltételezések, később fogják tudni meghatározni mindezt, a vírus lecsengése után.
Jakab Ferenc szerint a tömegtesztelésnél lehetnek technikai hibák – utalva a dél-koreai jelenségre –, az újrafertőződéseket mutató eredmények ezt is jelenthetik – de ez sem állítható biztosra.
Hogyan lehet és kell védekezni? Kell maszkot hordani?
Hetek óta tartó probléma a kutató véleménye szerint a maszkviselés, az új tudományos ismeretek viszont megváltoztatták a szakma véleményét: inkább hordjunk maszkot, beteg és egészséges is. Hiszen az enyhe tünetekkel élő betegek is fertőzhetnek, ezért hasznos a maszk. Két védelmi vonal létezik: elsődleges és másodlagos, előbbi a házunk, lakásunk, utóbbi saját magunk védelme, a védőfelszerelések, például a maszk. A maszk jelentősen csökkentheti tehát akár az enyhe fertőzők közösség felé való vírusterjesztésének kockázatát.