Az árusok többsége szerint az általuk kínált tojás baranyai, a sonkák meg mind novemberiek. De ha nem figyelünk, akkor simán a pár hetes gyorspácolt sonkát veszünk meg, a tojásokból pedig nem feltétlenül találunk helyit, még ha annak is mondják – ezt pedig nagyon könnyű ellenőrizni.
Kofák sorra kínálják helyi, és házinak feltüntetett húsvéti tojásaikat és sonkáikat a pécsi vásárcsarnokban. A legtöbben a Pest megyei ráckevei tojást próbálják kémesi, pécsváradi, perekedi, bári, dunaszekcsői, vagy bikaliként ránk sózni. Gyakori még a Zala, Vas, Veszprém és Bács megyei tojás, de ez csak akkor derül ki, ha a tojáson lévő megyei azonosítót nézzük, de az árusok legtöbbször akkor is bizonygatják, hogy a környékről hozzák a tojást, ha számok mást mutatnak.
[note]
A számjegyek a tojáson: az első az alkalmazott állattartási technológia kódja: 0 – biotojás, ökológiai tartásból; 1 – szabadtartás, kifutós tartási rendszerből; 2 – alternatív vagy mélyalmos tartási mód; 3 – ketreces tartásmód. Utána következik a származási ország betűkódja, ami a magyar tojás esetében “HU”. Ezután az állattartó telep azonosítója, ahol az első két szám a megye vagy a főváros kódja: 01 – Baranya, 02 – Bács-Kiskun, 03 – Békés, 04 – Borsod-Abaúj-Zemplén, 05 – Csongrád, 06 – Fejér, 07 – Győr-Moson-Sopron, 08 – Hajdú-Bihar, 09 – Heves, 10 – Komárom-Esztergom, 11 – Nógrád, 12 – Pest, 13 – Somogy, 14 – Szabolcs-Szatmár-Bereg, 15 – Jász-Nagykun-Szolnok, 16 – Tolna, 17 – Vas, 18 – Veszprém, 19 – Zala, 20 – Budapest.[/note]
A jelölésekről részletesen ITT olvashat.
A tojásokra csak akkor nem kell számot ütni, hogyha 50-nél kevesebb tojója van a gazdának – illetve heti 500 tojást ad el – , ám ha feltűnően sok tojást árul az őstermelő, naponta több százat ad el, akkor aligha lehetünk biztosak abban, hogy ő valódi kistermelő. Találkoztunk ilyennel is a pécsi vásárcsarnokban, neki legalább 600 jelöletlen terméke volt, amelyekről azt állította, hogy házi tojása van, amit éppenséggel 49 tyúkja tojt.
Az árusok többsége egyébként azzal védekezik, hogy ő csak azért mondta, gondolta azt, hogy baranyai a tojása, mert a stand tulajdonosa a megyében lakik. A tojáson lévő pecsétről pedig furcsa módon többen nem is tudtak, vagy éppen tettették a tudatlant. A pécsi vásárcsarnokban tett rövid sétánk során 15-20 tojásárus közül első kérdésünkre mindössze hárman mondtak igazat, vagyis az azonosító egyezett a kofa által megjelölt helyszínnel.
A sonkát áruló 10-15 árusból is hárman ismerték be, hogy mikori vágásból van a sonka. Többségük kis gondolkodás után közli, hogy novemberi vágás annak ellenére, hogy hogy láthatóan teljesen friss, néhány hetes lehet a hús. Egy portékáját hirdető férfi szerint azonnal azt mondta, hogy valóban csak 2-3 hetes a sonkája, de hát ő látja, hogy vannak, akik tavalyiként adják a márciusit húst. Persze ezt azért nehéz megállapítani, hiszen a laikus vásárló nem mehet biztosra, de akit egyszer átejtenek, otthon jön rá, mit kapott, az legközelebb biztosan nem megy vissza ugyanoda.
