Az Angela Merkel kancellár vezette konzervatív-liberális kormánykoalíció jövője szempontjából sorsdöntőnek tartott parlamenti választások kezdődtek vasárnap reggel két németországi tartományban.
Baden-Württembergben csaknem 8 millióan, Rajna-Pfalzban pedig több mint 3 millióan járulhatnak az urnákhoz, hogy új törvényhozást válasszanak, és egyben a berlini szövetségi kormánynak is üzenjenek. A helyi választások Németországban immár hagyományosan messze túlmutatnak a tartományi határokon és országos erőfelmérést is jelentenek.
A mostani kettős szavazás előtt februárban az önálló tartománynak számító Hamburgban, egy héttel ezelőtt pedig Szász-Anhaltban tartottak parlamenti választásokat, és mindkettő eredménye kedvezőtlenül alakult a szövetségi kormányt alkotó pártok, azaz a kereszténydemokraták (CDU) és a szabad demokraták (FDP) számára. Az előrejelzések szerint különösen Baden-Württembergben – de Rajna-Pfalzban is – a konzervatívokat és a liberálisokat most még nagyobb kudarc fenyegeti, miközben várható a szociáldemokraták és mindenekelőtt a Zöldek további előretörése.
A választási kampányra mindkét tartományban elsősorban a japán atomkatasztrófa nyomta rá bélyegét. A fukusimai erőmű-baleset nyomán Németországban rendkívüli módon felerősödött az atomerőművek jövőjével kapcsolatos, régóta tartó vita, ami országos méretekben is mindenekelőtt a környezetvédőknek, másodsorban pedig a szociáldemokratáknak kedvezett. A két párt az elmúlt években következetesen állást foglalt az atomenergiáról, illetve az atomerőművekről való fokozatos lemondás mellett, miközben a Merkel-kormány nem is olyan rég az erőművek működési idejét még átlagban 12 évvel meghosszabbította.
A koalíció csak a japán atomkatasztrófa hatására módosította korábbi álláspontját, és a kancellár a napokban elrendelte valamennyi atomerőmű szigorú biztonsági ellenőrzését, a hét legidősebb tevékenységét pedig három hónapra felfüggesztette. Ezzel azonban aligha nyerte el a választók nagyobb támogatását, azok többsége ugyanis a radikális irányváltás mögött választáspolitikai manővert gyanít. Különösen érvényes ez Baden-Württembergre, ahol a hivatalban lévő konzervatív miniszterelnök, Stefan Mappus a Fukusimában történtekig még az atomerőművek legnagyobb híve volt, a katasztrófa után viszont egy csapásra azok egyik fő ellenzőjévé vált.
Szakértők szerint ez magyarázza, hogy a délnyugati tartományt kormányzó konzervatív-liberális koalíciót bukás fenyegeti, ami egyben azt jelentené, hogy a kereszténydemokraták csaknem hat évtizede tartó uralma szűnne meg. Liberális partnerüknek pedig még azért is meg kell küzdenie, hogy ismét bejusson a stuttgarti parlamentbe. Az előrejelzések szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a baden-württembergi kereszténydemokrata-szabad demokrata koalíciót a szociáldemokraták és a Zöldek kormányzati szövetsége váltja fel, sőt nem kizárt, hogy Németország történetében először egy tartománynak „zöld” miniszterelnöke lesz.
