Az elmúlt napokban hol esett, hol nem. Volt, hogy csak dörgött, de nem esett, de az is előfordult, hogy sütött a nap és úgy esett. Most szakember válaszol a pécsi jelenségre, hiszen ez helyi érdekesség.
Ha a Mecsek felől jön a fekete felhő, durva vihar lesz! – szól a figyelmeztetés a pécsiek közt. Utánajártunk, mi ennek az oka és hogy van-e egyáltalán alapja mindennek. A válasz tömören: van. Ugyanis a helyi terepviszonyok is meghatározhatják, mekkora és milyen vihar lehet.
– Hétfőn Kertvárosban jég is esett, míg a belvárosban csak pár csepp eső, de a Mecsekoldalban volt, hogy szárazak maradtak az utak – kezdi Stahl László, a Pogányi Meteorológiai Állomás munkatársa. A szakember ezt azzal magyarázza, hogy hétfőn a zivatargóc éppen felettünk, azaz a város felett alakult ki. Ilyenkor egy bizonyos, viszonylag kis területet érint az eső vagy a jég. Ez a terület pedig – ha nem állnak össze a zivatargócok – akkor csupán pár száz méter hatótávolságú. Így használhatjuk bátran a kifejezést: „mintha elvágták volna” az esőt, itt esett, két méterrel arrébb már nem.
A másik érdekesség, hogy ha ez a zivatargóc egy adott területen „leadja energiáját”, azaz a csapadék kihullik belőle, akkor pár méterrel arrébb már nem esik akkora mennyiségű eső.
– Pécsen az elmúlt napokban nem csak ez bolondíthatja a helyieket – meséli tovább Stahl László. A meteorológus a nyárra is jellemző úgynevezett száraz zivatart is az érdekességek közé sorolja. A száraz zivatar nem más, mint a csapadékkal nem, de dörgéssel járó jelenség. Tehát nem esik eső, csak olyan mintha „mindjárt leszakadna az ég”. A levegőben ilyenkor az történik, hogy az esőcsepp, még mielőtt leérne, elpárolog a közegellenállás miatt. Ez ugyanolyan veszélyes tud lenni, sőt akár veszélyesebb is, mint egy másik vihar, hiszen ugyanúgy vannak villámok, de eső híján a tüzek sokkal könnyebben jönnek létre. Ez persze nem jelenti azt, hogy öt kilométerrel arrébb ne zuhogna az eső, csak épp ott, ahol mi tartózkodunk, nem esik, tehát ott száraz zivatar van.
És hogy mi a helyi érdekesség? A Mecsek. A hegy ugyanis kettős szerepet tölt be. Egyrészt feloszlató hatása van, amikor egy-egy vihar nem bukik át rajta. És van generáló hatása is. Ez utóbbit úgy kell elképzelni, hogy ha egy zivatar alakulóban van, akkor elég nedvesség van a levegőben és megkezdődik a gomolyfelhő-képződés. Pécsen viszont ennél a pontnál, azaz a gomolyfelhő-képződésnél a levegőrészecskék nekiütközhetnek a Mecsek oldalának és ezáltal felfelé kényszerülve lehűlnek, telítetté vállnak és megindul a felhőképződés. Ez a hőmérséklet a hegységek felett alacsonyabb, mint a sík vidékeken, ezért egy átlagos nyári napon a zivatarok akár már késő délelőtt, kora délutáni órákban jöhetnek.
A szakember viszont hozzáteszi, ez a jelenség nincs közvetlenül összefüggésben a globális felmelegedéssel, hanem a nyárra és persze a mi éghajlati övünkre, azaz a mediterrán térségre jellemző.
És hogy meddig tart ez a bolondos időjárás? Röviden: péntekig stabilizálódik a helyzet, azaz megszűnik ez a fajta esőzés. De utána megint hasonló esik-süt-dörög-esik-süt lesz a jellemző, mindaddig, amíg egy hidegfront nem tolja ki mindezt. Szóval, rámehet a júniusunk.
