Végzett az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának (DDNPI) 2015–2017 közötti átvizsgálásával. Közleményükben az áll, számos hibát találtak a működéssel kapcsolatban: többek között a belső kontrollrendszer nem működött szabályosan, az elektronikus rendszerekben szereplő adatok nem voltak megbízhatóak – összességében a közpénzekkel való gazdálkodás nem volt biztosított.
Magyarországon 10 nemzeti park van, ezek kezelői a nemzeti park igazgatóságok, amik költségvetési szervek, működési területük pedig az egész országot lefedi.
A pécsi székhelyű Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság irányító szerve a Földművelésügyi Minisztérium. Az igazgatóság éves költségvetési beszámolói alapján az összes bevétel 2017-ben több mint 3 milliárd forintra, a teljesített összes kiadása pedig közel 1,5 milliárd forintra rúgott.
Az ÁSZ megállapította, hogy a DDNPI-nél – ahogy fogalmaznak – a „kockázatkezelési rendszer működtetése, a kontrolltevékenységek gyakorlása, az információs és kommunikációs rendszer kialakítása és működtetése, valamint a monitoring rendszer működtetése terén megállapított szabálytalanságok miatt a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű”.
Magyarul: az igazgatóság pénzügyi- és vagyongazdálkodása az ellenőrzött években némiképp sántított. A 2015–2016. évi mérleg tételeinek alátámasztásához nem állított össze leltárt, így a 2015–2016. évi költségvetési beszámolók nem adtak stabil és valós összképet az igazgatóság vagyonáról, eszközeiről és forrásairól, azok alakulásáról. A pénzügyi-gazdasági elektronikus rendszerből kinyert adatok így nem is adnak megbízható infókat a gazdálkodást illetően.
Az ÁSZ közleménye szerint az igazgatóság működése során a korrupciós kockázatok kezelése – az azzal arányos kontrollok kiépítésének hiányában – nem is valósult meg. Maga az igazgató a teljesítmény mérésére alkalmas követelményeket nem alakított ki, a szervezeti célok elérését szolgáló feladatokat nem határozott meg – írják.
Az ellenőrzés eredményei alapján az ÁSZ az agrárminiszter részére egy, a DDNPI igazgatója részére pedig hét javaslatot fogalmazott meg, amelyekre az érintetteknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük – áll a sajtóközleményben.
A közleménnyel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a nemzeti parkhoz, ahogy megérkeznek válaszaik, frissítjük a cikket.