Az autópálya megépülésével ugyan húszéves adóságot törlesztettek Baranyával, s a térséggel szemben, de már így is a sereghajtók között van a régió. Síkfői Tamás, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára a Pécs TV gazdasági műsorában, a Távlatokban beszélt az oktatási rendszer megváltoztatásának fontosságáról.
Baranya megye az egyik leggyengébben teljesítő gazdasági erővel rendelkezik, s a megye az országos átlag alatt van már e tekintetben – mondta Síkfői Tamás kamarai titkár. Az okokat elemezve kifejtette: a helyi közélet, értelmiség, a kamara sem tett meg mindent azért, hogy a rendszerváltás utáni pozícióját megőrizhesse a megye, ugyanakkor külső körülmények is jelentős mértékben befolyásolták mindezt.
Síkfői abban bízik, hogy az önkormányzati, területfejlesztési, oktatási törvényi változások jelentős átalakulást hozhatnak, melyek végre fejlődési pályára navigálják a megyét. Az egyik legfontosabb az oktatás átalakítása, hiszen az iparnak szakképzett munkaerőre van szüksége ahhoz, hogy eredményt tudjon felmutatni.
A titkár szerint ugyanis a szakképzés nem a reálgazdaság igényeihez igazodik, s nem megfelelő színvonalú, de az egyetemnek is változnia kell.
– Rendkívül erős a bölcsészképzés, míg külföldön 50 százalék feletti, idehaza alig hat százaléknyi a mérnökképzés aránya a felsőoktatásban, ráadásul új szakirányokat is el kell indítani. Az átalakítások során félre kell tenni a partikuláris, belső érdekeket, s térség egészét kell szem előtt tartani – mondta a titkár.
Arra kérdésre, hogy vajon rendelkezésre álló források vannak-e, Weller János, a kamara osztályvezetője úgy válaszolt, hogy a pénz adott, s adott is lesz. A kérdés az, hogy megtörténik-e a struktúraváltás annak érdekében, hogy a gimnáziumi képzésből a szakiskolaiba kerüljenek át azok, akik az iskola elvégzése után a későbbi életükben fizikai munkát fognak végezni. Hangsúlyozta: az elveszett gyakorlati oktatást vissza kell hozni. Az elméleti felkészítés pedig azért volt nehéz, mert a leggyengébbek maradtak csak a rendszerben.
Síkfői megemlítette azt is, hogy bár elkészült az M6-os autópálya, ám annak folytatása Horvátország felé nem. Az infrastrukturális – vasút-, út-, repülőtér-fejlesztési – terveket nézve sokkal komolyabb hátrányok reprodukálódhatnak, mint az a rendszerváltás után történt.
Jelenleg ugyanis csak az évtizedes tervek között szerepel ezek megújítása.
