Akinek volt már szerencséje skandináv területen járni, gyorsan észrevehette azokat a jeleket, amik egyértelműen mutatják, az általunk megszokott normákhoz képest egészen más a társadalom berendezkedése, és ez alól a nők helyzete egyáltalán nem kivétel.
Babakocsik mindenfelé
Pontosabban babakocsit toló férfiak. Egyedül, vagy más férfiakkal, és persze párjukkal is. Svédország jelentős lépéseket tesz annak érdekében, hogy felszámolja a nők és a férfiak közti egyenlőtlenségeket. Ennek gyönyörű példája, hogy a svéd állam jelentős támogatást biztosít azoknak a családoknak, ahol a szülést követően nem csak az édesanya marad otthon a babával, elősegítve, hogy a férfiak is nagyobb részt vállaljanak a gyermeknevelésben.
Törvényileg szabályozott például, hogy a gyerkőc születése után járó 480 nap fizetett szabadságból 60 napot az apa vehet csak ki. Ha a két szülő 240-240 nap arányban tölti otthon a szabadságot utódjukkal, további anyagi támogatásban részesülnek. Szerencsére nem csupán anyagilag vonzó a kezdeményezés a szülőknek. Számos tanulmány vizsgálja az intézkedés hatását, ami a válások számának csökkenéséről, és a gyerekek kognitív és szociális készségének fejlődéséről számolnak be. Ráadásul a tanulmányok mellett az apukák is pozitívan nyilatkoznak tapasztalataikról.
Nem létezik a férfias szakma fogalma
Számunkra életidegen látvány, hogy törékeny fiatal nők metrót vezessenek, vagy festékes vödröt cipelve, lakások falait mázolva festőként dolgozzanak. A barkácsboltok katalógusaiban a férfiak és a nők is szerszámot ragadnak. Ezzel együtt pedig az élelmiszerüzletek pultjai mögött gyakran látni férfiakat is a nők mellett. Természetesen a turisták számára kevésbé látványos helyeken, a politikában és a gazdasági szektor területein szintén nagy számban vannak jelen a hölgyek, vezető pozíciókban is. Ennek oka, hogy a svéd állam a nemek közötti diszkriminációt igyekszik minden területen felszámolni. Erre törekedve a gyermekek már egészen fiatalon és az iskolai tanulmányai során is szívják magukba, hogy a nemi különbségek nem jelentenek eltérő esélyeket az élet egyes területein.
Egyenlőség a munka és a szabadidő között?
Svédországban egyre több vállalkozás és cég áll át a hat órás munkanapokra, de a nyolc órás munkaidőhöz sem tartozik hozzá a túlóra. A hatalmas irodaházak késő délutánra elnéptelenednek. Egyes cégek még a munkahelyi e-mailek küldését is korlátozni igyekeznek. Az ilyen jellegű intézkedések egyértelműen elősegítik, hogy munka mellett magánéletükre, saját ügyeik intézésére, családjukra és a sportra is elég idő maradjon.
Mit mutatnak a számok?
Hogy Svédország jó irányba halad-e természetesen nem szubjektív vélemények alapján kell eldönteni, és főleg nem egy szűk keresztmetszetet megvizsgálva. Árulkodóak viszont a nemzetközi összesítések alapján megszerzett dobogós, vagy TOP10-es mezőnyben elért eredmények. Ezekből most kettőt emelünk ki, de a sort számos mérés eredményeivel lehetne folytatni. A boldogság világnapján, 2016. március 20-án az ENSZ által közzétett legboldogabb országok listáján Svédország a 10. helyre került. Egy másik felmérésben a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Szervezet (OECD) évente rangsorolja az országokat, hogy kiderítse, hol a legjobb élni. Az OECD az ún. „Better Life Index” mutató szerint állítja össze a listát. A vizsgálat eredményéről és részleteiről többek között itt is tájékozódhatunk. Ebben a 2015-ös összesítésben Svédország Norvégiát is megelőzve a 2. helyre került.
