Festmények, grafikák, arculattervezés és egy futótűzként terjedő, igazi pécsi márka. Bubreg Balázs képzőművész-dizájner kulcsfigurája és igazi színfoltja a városnak. Great Minds..think alike márkanév alatt futó termékeit szinte mindenki ismeri, és mindenki akar belőle legalább egyet. Ám Bazsi munkássága jóval szélesebb spektrumon mozog. Másodmagával ő álmodta meg a Nappali kibővített terét, tervező grafikusa volt a Zsolnay Porcelánmanufaktúrának, de tervezett a Tisza Cipő számára, valamint sok hazai borásznak és cégnek arculatot. Most megmutatja nekünk, mi zajlik a színfalak mögött.
Nem túlzás azt állítani, hogy szinte nincs két egyforma napom. Egy dolog biztos, hogy „reggel” 9-kor a monitor fényénél, a levelezőlistát böngészve megiszom az első kávémat. Mivel két vállalkozását is vezetek, valamint nagyon sok egyéb kreatív projektben részt veszek, szükségem van az energiára, így tízkor iszom még egy kávét és nekivágok a napnak.
Mivel jelenleg otthonról dolgozom, a legtöbb megbeszélésemet a belvárosba szervezem, lehetőleg olyan helyekre, ahol lehet kávézni. Az egyik ilyen kedvenc helyem a Nappali. Építész unokaöcsémmel, Sztranyák Gergővel, például sokat dolgozom együtt, aki gyakran magával hozza Luca lányát. Ő a család nagy kedvence, számtalan festményt és képet készítettem már róla.
Délben teszek egy kört a műhelyben, ahol a megrendelt pólókat és a gyártásukat ellenőrzöm, hozzáteszem ez a napom kedvenc része, nagyon jó látni ahogy egy ötlet megvalósul. Majd mielőtt elindulnék a kész termékekkel, iszunk egy kávét a srácokkal. Kettő körül nagymamám Michelin-csillagos ebéddel vár, és megjegyzi, hogy le vagyok fogyva és ennem kéne még egy kis palacsintát…
Az előre eltervezett napirendem gyakran borul, ebben a konkrét esetben időközben becsúszott egy pár váratlan, S.O.S. tervezési feladat. Egyébként ilyenkor, ebéd után szoktam összegezni a napi kiszállításra váró cuccokat és iszom egy kávét. Köreim végeztével, úgy öt körül nekilátnék pár ötletem megvalósításának, de természetesen ez sem megy simán, meghibásodott az egyik lámpám, úgyhogy gyorsan intézkedtem, és szerencsére sikeresen megoldódott ez a probléma.
Hét körül járunk, így vacsorázom gyorsan, és nyolckor már úton vagyok egy reklámfilm forgatásra, majd, mivel elég jó hangulatban telt a munka, megérdemeltnek éreztünk egy kis lazítást a Nappaliban.
Fél tizenegykor egy csomó inspirációval és ötlettel telve érek haza, úgyhogy a kötelező feladataim mellett papírt és filctollat ragadok, és nekilátok egy új pólótervnek. Pár órára elveszek az ötleteimben, ami hajnali három körül kezd összeállni formailag. De hiába, ilyenkorra tényleg csak résnyire tudom nyitva tartani a szememet, úgyhogy iszok egy kávét….na jó, nem, arccal bezuhanok az ágyba.
