Pécsett egyelőre nem lesz szabadvállalkozási övezet, Baranya három elmaradott térségében viszont igen. Érdeklődés azonban alig van.
A kormány idén jelölte ki a szabadvállalkozási zónákat: a döntés szerint hazánk leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek közel ezer települése érintett a rendszerben. Baranyában a sásdi, a sellyei és a szigetvári kistérség már beletartozik a kedvezményeket adó zónába. A szabadvállalkozási zónákban adókedvezményt, szakképzési hozzájárulási kedvezményt adnak, amelynek igénybevételét külön törvények szabályozzák – a szaktárca szerint.
Pécs ugyan nem érintett ebben a körben, a Nemzetgazdasági Minisztérium lapunk kérdésére ugyanakkor azt közölte, további zónák kialakítására még sor kerülhet, a döntést megelőzően azonban előkészítő vizsgálatra van szükség.
Szakmabeliek szerint bár némi segítséget nyújtana egy pécsi zóna, az egyetemvárosnak komoly presztízsveszteséget is jelentene, ha a leghátrányosabb térségekkel említenék egy lapon. Ráadásul Pécset infrastrukturális szempontból sem lehet összehasonlítani ezekkel a térségekkel. Szintén kérdést vet fel az is, hogy vajon nem lett volna-e célszerűbb egyfajta régióközponti pólusszemléletre alapozva gazdaságfejlesztési programot indítani, mivel így a fejlettebb település magával húzhatja a térséget is.
A cégeket azonban eddig aligha mozgatta meg a kérdés. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára, Síkfői Tamás szerint hiába próbálták minél szélesebb körben tájékoztatni a vállalkozókat a lehetőségről, hozzájuk eddig egyetlen érdeklődő megkeresés sem érkezett a zónák iránt.
Az uniós csatlakozás előtt is volt példa Baranyában hasonló vállalkozási zónára, de az EU miatt azt be kellett zárni – mondta, hozzátéve: a mostani szabályozás sincs alaposan kidolgozva, az elsődleges szempont ugyanis a képzett és megfelelő munkaerő megléte lenne, ehhez pedig a szakképzést kellene fejleszteni. A titkár amondó, hogy éppen ezért szükség lenne a gimnáziumi férőhelyek csökkentésére a szakképesítést adó intézmények javára.
