Hamarosan dönthet a pécsi közgyűlés arról a rendelettervezetről, amely más nyugati városok évtizedes példáját követve szabályozná az utcazenélést a baranyai megyeszékhelyen is. Az önkormányzat ugyanakkor a tervezett változtatásokkal a hétvégi pihenést zavaró, jelentős zaj kibocsátásával járó tevékenységeket is korlátozná – megszűnhet a hétvégi flexelés, vagy láncfűrészes favágás.
A közhivatalok, gyógyító intézmények közelében nem lehet majd muzsikálni munkaidőben. Ezt a kitételt is magában foglaló zajrendelet-tervezetét június 23-án tárgyalhatja majd a közgyűlés. Ebben nemcsak a közterületeken folyó, hanem az otthoni zajos tevékenységeknek is határt szabnának.
A Pécs TV által megszólaltatott János tíz esztendeje zenél az utcán, a vak fiatalember állandó helyen játszik a Ferencesek utcájában. Éneke és gitárjátéka nem zavarja környezetét. Mint mondta, ő előzetesen körbejárta a boltokat, az üzleteket, s a vezetőkkel, tulajdonosokkal egy ívet is aláíratott, amellyel elfogadták, hogy ő ott zenél a közelben, s zenéjével nem zavarja őket.
Ezzel szemben azonban a Király utca bizonyos pontjain, vagy az Irgalmasok útja egyes részein – közhivatalok, iskolák, vagy éppen kórház mellett – különösképpen zavaró a muzsikálás.
Girán János, a Polgármesteri Kabinetiroda vezetője szerint a hivataltól, vagy éppen a kórháztól 50 méteres távolságot kell majd tartani, hiszen a betegeket, a kórházban zajló munkát, valamint a városházi tárgyalásokat is zavarja a sokszor a csukott ablakokon át is behallatszó zene.
Mint mondta, a tervezettel nem akarják kitiltani a zenészeket a belvárosból, csupán kereteket adnak ahhoz, hogy mikor és milyen helyszíneken nem lehetséges a muzsikálás.
A szabályozás ugyanakkor a hétvégén sokak által szinte rendszeresített láncfűrészek, vagy fémek elvágását célzó vágószerszámok használatát is korlátozná, pontosabban egyfajta zajkibocsátási határértékhez kötné ezen tevékenységek űzését – a zajrendelet betartatásának módját azonban még ki kell dolgozni.
A Pannon Filharmonikusok igazgatója, Horváth Zsolt szerint támogatandó a szabályozás: egy élhető városhoz hozzátartozik lakói nyugalmának megőrzése, a városképhez viszont az utcazenészek, s a muzsikájuk teremtette hangulat is szükséges, ezeket pedig össze kell egyeztetni.
Hozzátette: egyetemista korában Németországban és Ausztriában rengeteget játszott az utcán. Nyugaton a 90-es évektől kezdve a köztéri muzsikálásra szigorú keretek között van csak lehetőség, kijelölt helyen, s megadott időben lehet hangszert ragadni. Van, ahol külön szabályozzák azt is, hogy az adott hangszert milyen hangerővel lehet megszólaltatni, s előírják az együttesek létszámát is – mondta.
