Szakács László úgy látja, a tudás alapú fejlesztéseké a jövő. A baranyai országgyűlési képviselő szerint Pécs ebben egyre jobban áll, és kormányváltás esetén biztos benne, hogy az utóbbi bő egy évtized lemaradásait is hamar be fogja tudni pótolni.
– A 2021-es esztendőt nem könnyű a fejlesztések kapcsán értékelni, hiszen már tavaly év eleje óta sok mindent a vírus határozott meg. Ezzel együtt hogyan látja, ezen a téren hogyan teljesített Pécs?
– Ha az egész évről beszélnünk, akkor el kell mondani, hogy a működés is komoly kihívások elé állította a városokat – mondta el lapunknak Szakács László, országgyűlési képviselő. – Az év fele elment a lezárásokkal, azzal, hogy rengetegen elveszítették a munkájukat, sokan megbetegedtek. A kormány nagyon „gáláns” módon lemondott a városok helyett a városok bevételeiről. A sajátjáról persze nem, hiszen az ÁFA nem csökkent, az jövedéki adóhoz nem nyúltak, az szja sem lett levesebb. Ez komoly kihívás volt az önkormányzatoknak, amely nem csak a működést, hanem értelem szerűen a fejlesztéseket is befolyásolta. Úgy látom, hogy Pécsett ennek ellenére egy tervezett fejlesztéspolitika működik, ahol egymásra épülő, fenntartható fejlesztések valósulnak meg. Mindez úgy, hogy sem a városkép, sem a zöldfelületek rovására nem megy. Komoly tervezés irányítja ezt, de persze e mellett valahogyan közben ezzel a kormánnyal is dűlőre kell jutni.
– Mire gondol?
– Ott van például a Tüskésrétre tervezett, a pécsiek által régóta vágyott akvapark. Hiszen ahhoz, hogy ebből lehessen valami, Orbán Viktor hobbiját is ki kell szolgálni, sokak szerint ugyanis a Stadion is „kell” hozzá.. Bár a pécsieknek nincs is akkora szükségük rá, és nem is akarják annyira, mint a fürdőt, de Orbán meg szeretné.
– Itt állami beruházásokról van szó. Mi a helyzet a város saját projektjeivel?
– Pécs nem csak a fenntarthatóság, hanem a versenyképesség útján is lassan elindult. Szükség is volt erre, hiszen ebben hatalmas a lemaradás. Magyarországon az Orbán-kormánynál az a legnagyobb gond, hogy az olcsó munkaerővel akarják a versenyképességet megteremteni, de az egy nagyon rossz irány. Magas hozzáadott értéket kell létrehozni, hiszen a tudás a legnagyobb természeti erőforrásunk. Olyan vállalkozásokkal kell megtölteni az ipari parkokat, amelyek erre alapozva jönnek ide. Úgy látom, hogy már elkezdődött ez a folyamat Pécsett, hiszen elkezdtek érkezni azok a külföldi befektetők, cégek, amelyek a tudásra építik az ipart. Szükség is van minél több olyan vállalkozásra mint a Seiren vagy a 3D nyomtatással foglalkozók vállalat.
– Ha a példák adottak is, de a koncepciót is látja mögötte?
– Abszolút. Pécsnek kidolgozott fejlesztési koncepciója van. Jó ellenpélda Baranya második legnagyobb városa, Komló, ahol ha jóhiszeműek vagyunk is, csak ötletelés van legfeljebb. Sarkított a példa, de míg Pécsett a fenntarthatóságra, a versenyképességre helyezik a hangsúlyt, ilyenek az infrastrukturális beruházások is, addig Komlón lesz egy dinópark. Mert erre kapott pénzt. Azt sem tudják, hogy mire írják ki a tervpályázatot, mert senki sem tudja, hogyan is kellene kinéznie.
– Miben van a legnagyobb lemaradása a megyeszékhelynek?
– Az infrastrukturális ellátottságban mindenképpen előre kell lépni, már csak azért is, hogy az ide települő ipart mé jobban lehessen kiszolgálni. Nézzük csak meg. Míg Debrecen régóta már a hatodik-hetedik autópálya-lehajtójáért, és a repülőterén még egy leszállópályáért lobbizik, addig nálunk hiába ígérte meg Orbán Viktor még 2016-ban, hogy 2018-ra az M60-as autópálya a határig fog érni, nem igazán javalom senkinek, hogy az M60-as végén megpróbáljon kunával fizetni, mert Kölkeden furcsán fognak ránézni. Ha a határozatokat egymás mellé tennénk, na az már lehet, hogy elérne a határig. Sajnos mostoha gyerekként kezelte Pécset a kormány. De említhetem a pogányi repteret is. Érdekes módon, jó 10 év után egyszer csak a Fidesz is észrevette, hogy van itt egy légikikötő. Márpedig annak a fejlesztése kulcskérdés lehet, ha a nagy regionális beruházásokat, például a paksi bővítést nézzük.
– Vannak még olyan, állami forrásokra alapuló beruházási lehetőségek, amelyeket érdemes lenne megfontolni?
– Lehetőség sok van. És akad néhány, ami már elindult, vagy el fog indulni, de közel sem elegendő. Azt azért el kell mondanom, hogy a térkövekbe és vasbetonba öntött álmokban én alapvetően nem hiszek. A legnagyobb gond jelenleg az, hogy a kormánynak stratégiából szekérderéknyi is van. Az nm látszik, hogy ezek hogyan valósulnak meg. Addig azért elég nagy a baj, amíg egy egyetemi városba nem lehet elegendő K+F+I forrást hozni. Néha az az ember érzése, mintha a kormányzat azt talán tudná, hogy mi lesz 3-5 év múlva, arról azonban fogalma sincs, hogy mi esz 3-5 hónap múlva. Pedig a pandémiás időszak, a lezárások lehetőséget kínáltak arra, hogy az ilyen jellegű programokat előkészítsék végre, akár el is indítsanak közülük néhányat. Ehhez képest továbbra is az látszik, hogy a K+F forrásokat leginkább pofára osztogatják, így nagyon sok pénz kerül rossz helyre, és rossz ágazatba.
– Hova kellene juttatni ezeket a pénzeket?
– Sokkal többet kellene fordítani a magyar startupokra. Ma itthon nincs olyan vállalkozóbarát környezet, amit látunk külföldön. Az ő hónuk alá kellene nyúlnia az államnak, kapcsolati tőkével, infrastruktúrával, anyagi forrásokkal. Ha mindig csak a külföldi tudást másoljuk le, vagy szolgáljuk ki, és nem lesz benne elegendő magyar innováció., akkor a fenntarthatósága nem lesz meg a tudásalapúságnak. Márpedig a magyar szürkeállomány az ehhez megvan!
– A 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló forrásokat lehetne erre fordítani? Arra egyáltalán van lehetőség, ami igényként már sok városvezetőnél felmerült, hogy ezeket a pénzeket az önkormányzatok akár közvetlenül hívhassák le?
– A forrásallokáció mindig a kormány feladata, de sokkal rugalmasabbá kell tenni a rendszert. Azt persze értem, hogy a mostani kormányzat miért nem akarja kiadni a kezéből a döntési jogot. Az látszik, hogy jelenleg általában rosszul kiválasztott ágazatokban, és ott is a csókosoknak adnak rengeteg sok pénzt. Nem is hasznosul megfelelően a gazdaságban, láthatjuk hol áll a forint és a infláció. Mindenképpen rugalmasabbá kell tenni a hozzáférést az önkormányzatok számára ezekhez a pénzekhez, hogy ne politikai játszmák keretében dőljön el egy-egy fejlesztés sorsa.
– Azt hangsúlyozta, hogy a tudás, a hozzáadott érték minél magasabb aránya kell, hogy Pécs célja legyen a fejlesztéseknél. Megvan itt az ehhez szükséges munkaerő? Van elegendő szakember?
– Nem múlt el nyomtalanul a Fidesz előző 10-12 éve. Pécsről hiányzik 10-15 ezer ember. Ők nem azért mentek el, mert nem szerették a várost, vagy nem szerettek itt élni, hanem azért, mert boldogulni akartak. A mi feladatunk az, hogy őket hazahozzuk. Ezt a munkát nyilván nagyban segítené, ha a jövő évi választáson a jelenlegi ellenzék győzni tudna. Nem egyszerű ez a munka, hiszen majd’ egy évtizedig tartott, amire ez a negatív folyamat végbement, nekünk sokkal kevesebb időnk van arra, hogy visszafordítsuk. Sok-sok erő, munka, és erőforrás kell hozzá. Amit Pécs nem kapott meg az utóbbi 10-12 évben, azt be kell pótolni. Ez Pécsnek is jár!
