Az elmúlt időszakban nem tudunk anélkül böngészni a világhálón, hogy úton-útfélen ne botlanánk bele a ketogéndiétát ajánló posztokba fitneszguruk Instagram-oldalán, vagy celebek életmódvideóiban. Pécsi dietetikus azonban óva int: a hihetetlenül hangzatos, és persze azonnali fogyást és bomba testet ígérő diéta inkább illúzió, mint egészséges megoldás.
Megfelelő marketinggel olyan diétákat is „el lehet adni”, amihez épeszű ember sosem folyamodna. Elég, ha csak arra a diétára gondolunk, ami alatt csak bort ihatunk és csokit ehetünk, vagy arra, ami csak napi egyszeri étkezést enged meg, és akkor meg sem említettük még a villámgyors, akár pár napos eredményt ígérő koplalásokat. Hasonló kategóriába tartozik a ketogéndiéta is, ami a szakember szerint többet árt, mint használ.
Mi is az a ketogéndiéta?
Normális esetben az élelmiszerrel felvett szénhidrátokat a szervezet glükózzá alakítja, majd pedig a szervezet minden részében, így az agyban is, felhasználja. A ketogéndiéta a ketózis nevű folyamatra épít, vagyis arra, hogy a szénhidrátmegvonás miatt a májunk és az izmaink a zsírokat zsírsavakká és ketonokká bontja le, a glükóz helyett a ketonok játsszák az „energiahordozó” szerepét. A diéta lényege, hogy a szénhidrátok megvonásával arra kényszeríti a szervezetet, hogy a zsírokból fedezze energiaigényét.
A ketogéndiétát elsősorban az epilepsziás betegek, főként gyerekek kezelésére fejlesztették ki. A kísérletek során azt találták, hogy a speciális étrend a gyógyszeres kezelésre nem reagáló epilepsziás gyermekek felénél javulást, harmaduknál jelentős javulást hozott.
A ketogéndiéta egy alapvetően magas zsírtartalmú és alacsony szénhidráttartalmú diéta, amiben a napi megengedett szénhidrátbevitel 30 gramm lehet. A diéta alapkövei a zsírdús állati eredetű táplálékok, mint például a húsok, halak, tojás, tejtermékek (kivéve a tej), valamint a növényi eredetű olajok. Nem fogyaszthatók magas keményítő tartalmú zöldségek, gabonák és hüvelyesek, valamint gyümölcsök sem. Megengedett a zöld és leveles zöldségek (például saláta, brokkoli), az avokádó, a diófélék, magvak és az alacsony szénhidráttartalmú bogyós gyümölcsök fogyasztása.
A dietetikus véleménye
[su_quote]
A diéta népszerűsége abban rejlik, hogy rövid időn belül látványos eredményeket lehet elérni vele a testsúlyunkban és a laborértékeinkben is, vagyis hamar, nagy mértékű fogyást, valamint stabil vércukorszintet eredményez, ezért szívesen próbálják ki a cukorbetegek is.
Azt tapasztalom, hogy valóban sikeresen fogynak ketogéndiétával az emberek, viszont hosszú távon nem bizonyított a jótékony hatása, sőt! Több tanulmány is foglalkozott már a témával, amiben rávilágítanak a magas zsír és fehérje tartalmú, de alacsony szénhidráttartalmú diéták hátrányaira. Szervezetünknek szüksége van szánhidrátokra a megfelelő agyi működéshez, mert egyetlen tápanyaga a glükóz, de elengedhetetlen a megfelelő izom és egyéb szervi működésekhez is. A magas zsírtartalmú és alacsony szénhidráttartalmú étrend hosszú távú fogyasztása pedig bizonyítottan növeli több krónikus betegség kockázatát, mint például a szív- és érrendszeri, a magas koleszterinszint, magas vérnyomás, zsírmáj, gyulladásos és tumoros megbetegedésekét.
A ketogéndiéta alkalmazása során felléphet több mellékhatás is: hányinger, hasmenés, reflux, székrekedés, alacsony vércukorszint, fáradtságérzet, szédülés, vitamin- és ásványianyag-hiány és egyéb komplikációk, melyek akár krónikus szövődményekhez is vezethetnek és megrövidíthetik a várható élettartamot. Nem szabad bedőlni minden, az interneten megtalálható cikknek és ajánlásnak, mert sok esetben nem hozzáértő szakember állítja össze. Fontos, hogy olyan forrásból gyűjtsük az információkat, amit szakmailag elismert ember publikált, vagy keressünk fel egy dietetikust, aki személyre szabottan állítja össze a diétánkat, hiszen ahányan vagyunk, annyiféle anyagcserével, emésztő-szervrendszerrel és testalkattal rendelkezünk.
[/su_quote]
